Sherlock (televíziós sorozat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sherlock
Sherlock Logo.svg
Műfaj bűnügyi dráma

Alkotó(k) Steven Moffat
Mark Gatiss
Sir Arthur Conan Doyle írásai nyomán
Író(k) Mark Gatiss
Steven Moffat
Steve Thompson
Rendező(k) Toby Haynes
Euros Lyn
Paul McGuigan
Főszereplő(k) Benedict Cumberbatch
Martin Freeman
Mark Gatiss
Rupert Graves
Andrew Scott
Una Stubbs
Vinette Robinson
Louise Brealey
Zeneszerző(k) David Arnold
Michael Price

Formátum 1080i
Ország  Nagy-Britannia
Nyelv angol
+magyar szinkron
Évadok 3
Epizódok 9 (epizódlista)
Gyártás
Vezető producer(ek) Mark Gatiss
Steven Moffat
Beryl Vertue
Rebecca Eaton (Masterpiece)
Bethan Jones (BBC)
Sue Vertue (2.3)
Producer(ek) Sue Vertue
Elaine Cameron (2.3)
Vágó(k) Mali Evans
Tim Porter
Charlie Phillips
Operatőr(ök) Steve Lawes
Fabian Wagner
Részenkénti játékidő 90 perc (részenként)
Gyártó Hartswood Films
BBC Wales
WGBH
Sugárzás
Eredeti adó BBC One (SDTV)
BBC HD (HDTV, 2010)
BBC One HD (HDTV, 2012)
Eredeti sugárzás 2010. július 25. óta
Magyar adó AXN (2011)
m1 (2012)
Viasat 3 (2013)
Magyar sugárzás 2011. október 11. óta
Korhatár Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Sherlock egy Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-detektívtörténetein alapuló brit televíziós sorozat. A sorozat alkotói a Ki vagy, doki? íróiként már korábban ismertté vált Steven Moffat és Mark Gatiss, főszereplői Benedict Cumberbatch (Sherlock Holmes) és Martin Freeman (John H. Watson). Az első, 60 perces, 2009-es, nem sugárzott pilot epizód után három kilencvenperces rész került a BBC One és a BBC HD adásába 2010 júliusában és augusztusában. A második, szintén háromrészes évad 2012 januárjában került a képernyőkre, míg a harmadik 2013-ra várható.[1][2]

A sorozatot a Hartswood Films gyártja a BBC számára együttműködésben a WGBH Bostonnal, mely a Masterpiece című antológiasorozatban jelenteti meg az amerikai PBS csatornán. A forgatás számos helyszínen zajlik (például London, Merthyr Tydfil, Swansea, Dartmoor és Cardiff). A sorozat modern környezetben gondolja újra Sir Arthur Conan Doyle klasszikus történeteit. Sherlock és Watson a 21. századi Londonban élnek és nyomozásaikhoz mobiltelefont, laptopot, internetet, GPS-t is használnak, ám e korszerűsített kellékek ellenére is megmarad az eredeti történetek hangulata, stílusa és logikája. Moffat és Gatiss, mint ötletgazdák, évadonként egy-egy epizódot írnak meg, a fennmaradó harmadikat pedig Stephen Thompson.

Sherlock Holmes, aki önmagát "tanácsadó detektívnek" nevezi, kreálva ezzel egy új kategóriát, a londoni rendőrség munkáját segíti, köztük is különösen Greg Lestrade felügyelőt, s együtt oldanak meg rejtélyes eseteket. Holmes állandó segítőtársa Dr. John Watson, a lakótársa, aki Afganisztánban szolgált katonaorvosként. Bár a sorozat során számtalan rosszfiú és bűnöző felbukkan, Sherlock Holmes harca ősellenségével, Jim Moriartyval egy visszatérő momentum. További visszatérő karakter még a patológus Molly Hooper, Sherlock bátyja, Mycroft, valamint Mrs. Hudson, Sherlock és Watson főbérlője.

A Sherlockot a kritika pozitívan fogadta, az első évada 2011-es BAFTA-gálán elnyerte a legjobb drámasorozatért kijáró díjat [3], 2012-ben pedig 13 jelölést kapott Emmy-díjra [4]. A sorozat első két évada megjelent DVD-n, blu-rayen és kiadták a filmzenei albumokat is Nagy-Britanniában.[5]

Magyarországon az AXN sugározta az első évadot 2011 októberében, a második évad premierje (az első évad júliusi ismétlése után) azonban az m1-en volt 2012. augusztus 18-án.

Gyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat Steven Moffat és Mark Gatiss együttműködéséből jött létre.[6] Mindkettejüknek volt már tapasztalata a viktoriánus irodalom televízió-képernyőre adaptálásából, hisz Moffat 2007-ben a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regény alapján készítette Jekyll című sorozatát,[7] míg Gatiss írta a Ki vagy, Doki? dickensi ihletésű „Testrablók” epizódját.[8] Moffat és Gatiss – akik mindketten a Ki vagy, Doki? írói – először egy Cardiffba, a sorozat forgatására tartó vonatúton beszéltek a Holmes-történetek feldolgozásáról.[9] Mindkét író Sherlock Holmes-rajongó, Gatiss így nyilatkozott: „akárhányszor olyanokkal találkozom, akik még nem olvasták őket, mindig arra gondolok, milyen jól fognak majd szórakozni.”[10] A ’barátság’ témakör mind Gatissnak mind Moffatnak tetszett.[11] Mikor az írók Monte Carlóban voltak egy díjátadó ünnepségen, Moffat producer felesége, Sue Vertue rávette őket, hogy kezdjenek el dolgozni a történetek modern korba helyezésén, mielőtt másnak is eszébe jut.[12]

Mark Gatiss és Steven Moffat, a sorozat alkotói a 2013-as San Diegoi Comic Con-on

Gatiss többször kritizálta az újabb kori Holmes-adaptációkat, mint amelyek túl avíttak és túl lassúak, s amelyek túlságosan is a Basil Rathbone főszereplésével készült, 1930-1940-es évekbeli filmeket akarták utánozni. Maga Sherlock Holmes azonban az alkotók véleménye alapján is egy olyan figura, aki a jelenkorba helyezve is megállná a helyét, s azokat a technikai újdonságokat használná nyomozása során, amelyeket a kor kínál számára - hasonlóan viktoriánus elődjéhez. Az újítások során számos klasszilus elemet meghagytak, például a Baker Street 221B alatti lakást, vagy Moriartyt. Az eredeti történetek csupán kiindulópontként szolgáltak az alkotók számára, hiszen az új környezetbe nem lehetne maradéktalanul beleilleszteni minden apró kis részletet, azonban ez a lehető legnagyobb teljességgel történt. Például Dr. Watson az eredeti történeteben a második angol-afgán háborúban szolgált, ahogy a moderni kori pedig Afganisztánban.

A Sherlockot a 2008-as edinburghi nemzetközi televíziós fesztiválon mutatták be azzal, hogy 2009 őszén berül bemutatásra a 60 perces pilot epizód, sikere esetén pedig további öt epizódból álló első évadot készítenek el. Azonban a pilot epizód (mely a The Guardian cikke szerint kb. 800.000 fontból készült el), az előzetes pletykák szerint nem sikerült túl jól, és biztos bukást jelentett volna. Így a BBC elrendelte a pilot epizód újraforgatását, azt 90 percesre bővítve, és az 5 helyett már csak 2 újabb, de hasonló hosszúságú részt rendelve hozzá. A soha le nem vetített pilot epizód (mely nagy vonalakban megegyezik az első epizóddal) a brit DVD-kiadás bónusztartalma lett. Az újraforgatás során a sorozat hangulata, tempója, valamint apróbb részletei is megváltoztak, ám ez azt eredményezte, hogy egy évet csúszott, s végül csak 2010-ben mutatták be.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moffat és Vertue a főszerepre Benedict Cumberbatch-t akkor nézték ki, miután látták őt a 2007-es "Vágy és vezeklés" című drámában. Miután elolvastatták vele a forgatókönyvet, azonnal le is szerződtették. Cumberbatch a "The Guardian" szerint "nagyszerűen játssza a furcsa zseni szerepét, az általa alakított Holmes hűvös technikai zseni, enyhe Aspergerrel. Cumberbatch szerint "nagy kihívás eljátszani a szerepet, mert a szavak kimondása és a gondolatok cikázása közti sebességkülönbség lenyűgözően gyorssá teszi a karaktert. Mindig egy lépéssel előrébb jár, mint a nézőközönség, vagy bárki más, átlagos gondolkodásmóddal. Így elég nehéz megtippelni, mire készül a következő pillanatban."

Martin Freeman és Benedict Cumberbatch a forgatás szünetében, 2013-ban

Piers Wenger, a BBC Wales drámaigazgatója szerint Sherlock ebben a sorozatban "egy modernkori szuperhős, egy arrogáns géniusz, akit annak a vágya hajt, hogy okosabbnak bizonyuljon, mint az elkövetők vagy a rendőrség - vagy úgy általában mindenki." Mivel egyes szokások társadalmi megítélése megváltozott, és a televíziós sugárzás során bemutatható képsorok is korlátozták az alkotókat, Holmes ebben a történetben lecserélte a pipát nikotintapaszokra. Sherlock nem beszél minden tekintetben úgy, mint egy modern kori ember, de hangneméből hiányzik a fellengzősség és az avíttság. A második évadban azonban sok tekintetben "viktoriánus" lett a karakter, és inkább ebbe az irányba mutat a jelleme.

Mark Gatiss szerint az igazán nagy kihívás az volt, kit válasszanak John Watson szerepére. Sue Vertue elmondta, hogy "Benedict volt az egyetlen ember, akit el tudtak képzelni Sherlock szerepében, és olyan Watsont kellett választani mellé, aki amint belép a helyiségbe, egyből kialakít köztük valami különleges kapcsot, és látszik, hogy jól tudnak együtt dolgozni". Több színészt is meghallgattak, végül Martin Freeman kapta a szerepet. Steven Moffat szerint az első jelöltjük Matt Smith volt, de vele nem működött a dolog. Azért utasították el, mert az általa megformált karakter túl "ütődött" volt, és Watson szerepében egy kicsit "értelmesebb" alakítást képzeltek el. Matt Smith azonban nem maradt szerep nélkül: a tizenegyedik doktort játszhatta el a "Ki vagy, doki?" című sorozatban.

Az írók szerint Freeman kiválasztása hasonló vezérelv szerint történt, mint Cumberbatché Holmes szerepére. Az alkotók fontosnak találták a két karakter közti barátság kiemelését. Gatiss szerint jól el kellett találni a karakter jellemét, mert "Watson nem egy idióta, noha Conan Doyle igyekezte így láttatni. De egy idióta csak idiótákkal venné körbe magát". Moffat szerint Freeman nagyjából mindenben az ellentéte Cumberbatchnek, kivéve talán a tehetségét. Freeman a saját karakterét úgy írja le, mint Sherlock "morális iránytűjét", mert a főhős gyakran hajlamos semmibe venni a morális és etikai megfontolásokat.

A Reichenbach-vízesés (The Reichenbach Fall) zárójelenetének forgatása 2011 júliusában

Greg Lestrade szerepére Rupert Graves-t válogatták be. Ebben a történetben Lestrade nem egyszerű nyomozó, hanem valamivel feljebb áll a rendőrségi ranglétrán, megfeleltetve ezzel a modern kori elvárásoknak. Moffat és Gatiss tudták, hogy Lestrade nem bukan fel túl sokszor a történetekben, ráadásul szerepe sem egységes. Az alkotók így azt a karaktertípust választották, amely "A hat Napóleon" című történetben is megjelenik: egy férfi, akit frusztrál Holmes, de ugyanakkor tiszteli is őt, és Holmes is a legjobb nyomozónak tartja a Scotland Yard-on. Néhány lehetséges jelölt a szerepre a komikus oldalán próbálta megragadni a karaktert, de Graves volt az, aki megtalálta a szükséges egyensúlyt.

Andrew Scott, mint Jim Moriarty először az első évad záróepizódjában jelent meg. Moffat szerint "már kezdetektől tudtuk, milyen szereplő lesz Moriarty. Unott, de elegáns főgonosz, aki félelmetes is tud lenni. Ezért olyasvalakit kerestünk, aki jól tudja játszani a pszichopatát". Eredetileg nem akarták ebben az első három epizódban ütköztetni Sherlockot és Moriartyt, de végül kiderült, hogy ez elkerülhetetlen. Ezért aztán létrehozták "A végső rejtély" csúcsjelenetének egy speciális változatát, csak a karakterek kedvéért.

A mellékszerepekben felbukkan még Una Stubbs, mint Mrs. Hudson, és a sorozat egyik alkotója, Mark Gatiss, mint Mycroft Holmes. Vinette Robinson, Jonathan Aris, és Louise Brealey visszatérő szerepekben alakítják Sally Donovant, Andersont, valamint Molly Hoopert.

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benedict Cumberbatch - Sherlock Holmes
Martin Freeman - John Watson

A főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sherlock Holmes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Sherlock Scott Holmes (Benedict Cumberbatch, magyar hangja Simon Kornél) egy magas, vékony férfi, sötét, göndör hajjal. Hasonlóan az eredeti karakterhez, Holmes képes arra, hogy az apró részletek megfigyeléséből logikus következtetéseket vonjon le. Önmagát mint a világ első és egyetlen bűnözési tanácsadóját írja le, aki a Scotland Yard segítségére siet számtalan alkalommal, ha azok téves nyomon kezdenek elindulni, vagy éppen elakadnak. A rendőrség tehetetlensége és lassúsága néha frusztrációval tölti el őt, de a rendőrök egy része is flúgosnak és kissé furának tartja őt. Sherlock általában többet törődik a bűnüggyel, mint az áldozatokkal, de általában véve is érzéketlennek tűnik embertársaival szemben, noha ez nem fedi teljesen a valóságot. Remek fizikai adottságai vannak, ismeri a harcművészeteket, emellett a fegyverek kezelése terén is jártas. Sherlock Holmes aszexuális karakter, akinek egyetlen szerelme van: a munkája. A patológus Molly Hooper hiába próbál meg hozzá közeledni, sosem adja jelét romantikus érzéseknek, noha a lány iránt táplált érzelmeit olykor kihasználja a nyomozás során. Egyetlen nő iránt tanúsított érzelmeket, de az is inkább egyfajta tisztelet volt, és az Irene Adler. London minden egyes utcáját jól ismeri, emellett graffitiseket és hajléktalanokat használ "szemeinek és füleinek". Sherlock dohányos, azonban ezen szenvedélyének nem hódolhat, ezért rendszeresen nikotintapaszokat használ. Néha a hegedűjén is szokott játszani. Ha nem jut érdekes esethez, akkor egy idő után furcsa pótcselekvések lesznek úrrá rajta.

Dr. John Watson[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Hamish Watson (Martin Freeman, magyar hangja Görög László) 37 éves, Sherlock lakótársa. Személyiségben és megjelenésben Sherlock ellentéteként bukkan fel. John alacsony, szőke hajú úriember, aki kedves és törődik embertársaival. A rendőrséggel ő is jó viszonyt ápol. A közös lakásuk fenntartása általában véve az ő feladata, s ehhez részmunkaidőben állást is vállal. Korábban századosi rangban szolgált a hadseregben, s Afganisztánban volt kiküldetésen, ennek köszönhetően a fegyverekkel is jól bánik. A seregben azonban lövést kapott a bal vállába, a jobb lábára pedig pszichoszomatikus okoknál fogva sántított, s csak bottal tudott közlekedni - keze pedig remegett. Később azonban kiderül, hogy nem a háborús körülmények, hanem éppen azok hiánya váltotta ki nála a tüneteket, s azok, amint munkába áll Sherlock Holmes mellett, varázsütésre eltűnnek. John bátor és hűséges társ, aki a morális és etikai szempontokat is mindig szem előtt tartja. Bár többször próbált meg randevúzni nőkkel, rendszerint kikosarazták őt.

A mellékszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rupert Graves - Greg Lestrade nyomozó
Mark Gatiss - Mycroft Holmes
Louise Brealey - Molly Hooper

Greg Lestrade[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Greg Lestrade nyomozó (Rupert Graves, magyar hangja Sarádi Zsolt) a Scotland Yardnál dolgozik, Sherlock Holmes egyik nagy tisztelője, aki gyakran hívja rejtélyes esetek megoldásához, és megvédi a kollégálk csipkelődésétől. Mindazonáltal gyakran idegesíti Holmes különleges következtetési módja, és a bizonyítékok titkolása. Feleségétől elvált, azóta kapcsolatuk hullámvölgyekkel tarkított.

Sally Donovan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Donovan őrmester (Vinette Robinson, a pilotban Zawe Ashton, magyar hangja Németh Borbála) Lestrade nyomozócsoportjában szolgál, Sherlockot pedig "hangyásnak" tartja. Figyelmezteti Watsont, hogy Holmes pszichopata, és egy napon, ha elfogynak a megoldandó ügyek, ő maga is ölni kezd. Mivel nem bízik Sherlockban, később könnyűszerrel elhiszi, hogy bűnügyekben érintett lehet. Közte és Anderson között viszony bontakozik ki.

Anderson[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anderson (Jonathan Aris, magyar hangja Takátsy Péter) a nyomozó hatóság tagja, keresztneve nem ismert. Közte és Sherlock Holmes között régi nézeteltérés sejlik fel, ugyanis nem szívlelik egymást, Anderson azt sem szeretné, ha a nyomozásba beleavatkozna. Viszonyba keveredik Donovan őrmesterrel, és mivel nem bízik Holmes-ban, készséggel elhisz róla bármit, amit állítanak.

James Moriarty[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorozat első igazi főellensége, James 'Jim' Moriarty (Andrew Scott, magyar hangja Rajkai Zoltán), a világ egyetlen "tanácsadó bűnözője", aki az első évadban elkövetett bűncselekmények mögött áll, akár szponzorként, akár informátorként, akár kitervelőként. Rendkívül nagy hatalmú, veszedelmes bűnöző, némi pszichopata attitűddel. A pénz és a hatalom kevéssé érdekli őt, de mivel halálra unja magát, ezért űzi mesterségét – és áll szemben végülis Sherlock Holmes-szal. Nagyszerű színész, képes magát kiadni bárkinek. Üzelmeit a második évad során is folytatja, melynek során bár elfogják és bíróság elé állítják, ám csalárd módon mégis eléri, hogy ártatlannak ítéljék. Ettől kezdve egyetlen célja Sherlock "kiégetése", azaz hogy hiteltelenné tegye őt a világ szemében. Mikor már majdnem sikerrel jár, arra akarja kényszeríteni Sherlockot, hogy legyen öngyilkos. Amikor az ellenáll, Moriarty öngyilkos lesz, hogy ily módon kényszerítse ősellenségét is öngyilkosságra.

Mrs. Hudson[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mrs. Hudson (Una Stubbs, magyar hangja Tímár Éva) a Baker Street 221B alatti ház tulajdonosa, Sherlock és Watson főbérlője. Férjét Floridában ismeretlen okból kivégezték, amelynek kiderítéséért nagyon hálás Sherlock Holmes-nak. Bár többször hangoztatja, hogy ő nem házinéni, számtalanszor kedvében jár a duónak, és noha számtalanszor belekeveredik a veszélyes nyomozásokba, végül ügyesen sikerül magát kimentenie.

Mycroft Holmes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mycroft Holmes (Mark Gatiss, magyar hangja Kálid Artúr) Sherlock Holmes bátyja, közte és öccse közt testvéri rivalizálás figyelhető meg. Mycroft számtalanszor próbálja jobb belátásra bírni Sherlockot, ugyanakkor sok esetben ő az, aki kihúzza őt a bajból. A brit kormánynak dolgozik, önmagát kissé fellengzősen mutatja be, noha meglehetősen kis szerepben - ugyanakkor valószínűsíteni lehet, hogy sokkal fontosabb ember annál, mint elsőre látszik. Mycroft hasonló szellemi képességekkel bír, mint öccse, azonban kevésbé motivált személyiség.

Molly Hooper[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molly Hooper (Louise Brealey, magyar hangja Csuha Borbála) egy 31 éves patológus, aki a St. Bartholomew Kórházban dolgozik. Titokban szerelmes Sherlock Holmes-ba, aki nem viszonozza az érzelmeit, viszont azokat a nyomozás érdekében gyakran kihasználja. Egy ideig randevúzgatott egy Jim nevű számítástechnikai szakemberrel, akiről kiderül, hogy igazából Jim Moriarty. Molly blogot vezet, macskáját pedig Tobynak hívják. Molly karaktere eredetileg csak Sherlock bemutatására szolgált volna az első epizódban, azonban később a népszerűség hatására visszatért.

Irene Adler[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irene Adler (Lara Pulver, magyar hangja Horváth Lili) egy "dominátrix", azaz egy biszexuális nő, aki mások perverz szexuális vágyait elégíti ki. Ezen pozíciójánál fogva kényes dokumentumok kerülnek a birtokába, amelyek megkaparintása sokak célja. Irene beleszeret Sherlock Holmes-ba, és rendszeresen SMS-ekkel bombázza. Sherlock, akit lenyűgöz a nő intelligenciája, segít a nőnek, s később megmenti az életét is.

Epizódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozat
#
Évad
#
Cím Rendező Író Premier Nézettség
1. 1. Rózsaszín tanulmány / A rózsaszín rejtély[13]
(A Study in Pink)
Paul McGuigan Steven Moffat Nagy-Britannia 2010. július 25.
magyar 2011. október 11.
Nagy-Britannia 9,23 millió
Eredeti mű: A bíborvörös dolgozószoba

A rendőrség különös öngyilkossági hullám ügyében nyomoz: minden egyes áldozat egy mérgező pirula bevételének hatására halt meg. Mivel a rejtély meghaladja képességeiket, nemhivatalos segítőjükhöz, Sherlock Holmes-hoz fordulnak, aki következtetései során bebizonyítja, hogy igazából egy sorozatgyilkossal állnak szemben. Közben Sherlockot bemutatják Dr. John Watsonnak, egy leszerelt katonaorvosnak, aki Afganisztánban szolgált, s közös lakásba költöznek a Baker Street-en. John szép lassan Sherlock bizalmasa és tisztelője lesz, Sally Donovan őrmester figyelmeztetése ellenére, aki attól tart, hogy Holmes pszichopata és egy nap gyilkos lesz maga is. Sherlock bátyja, Mycroft, titkos találkozóra viszi Watsont, ahol nem fedi fel a kilétét, de kémkedésért cserébe sok pénzt ajánl, amit Watson visszautasít. Időközben a gyilkosságok valódi elkövetője, egy taxisofőr is megmutatkozik Sherlock előtt, akinek felfedi módszerét. Minden áldozatával egy játékot játszik, melyben két pirula közül mindenképp be kell venni az egyiket, csakhogy valamelyikben halálos méreg van. Watson végül lelövi a sofőrt, megmentve Sherlockot, aki elárulja, hogy egy bizonyos Moriarty volt a szponzora.

2. 2. A vak bankár
(The Blind Banker)
Euros Lyn Steve Thompson Nagy-Britannia 2010. augusztus 1.
magyar 2011. október 18.
Nagy-Britannia 8,07 millió
Holmes-t egy régi bankár barátja egy rejtélyes betörés ügyében kéri fel vizsgálatra, mely London egyik bankjában történt. A falakra több helyen különféle szimbólumok lettek felfirkálva, melyekből kiderül, hogy a bank egyik dolgozója hagyta azokat hátra, akit később holtan találnak. Másnap egy újságírót is megölnek, a holtteste mellett ugyanilyen szimbólumokkal. Holmes és Watson a két halottal kapcsolatos nyomozásuk során a nyomára bukkannak egy kínai csempészhálózatnak, mely egy nagyon értékes tárgyat szeretne visszaszerezni. Holmes végül feltöri a titkos kódrendszert, de addigra Watsont és barátnőjét foglyul ejti a kínai maffia. Holmes megmenti mindkettejüket, de a bandavezér megszökik, ám az utolsó pillanatban Moriarty egyik embere végez vele.
3. 3. A nagy játszma
(The Great Game)
Paul McGuigan Mark Gattis Nagy-Britannia 2010. augusztus 8.
magyar 2011. október 25.
Nagy-Britannia 9,18 millió
Holmes-t maga a bátyja, Mycroft bízza meg, hogy derítse ki, hogy gyilkoltak meg egy kormánytisztviselőt, aki egy szigorúan titkos védelmi terven dolgozott: a Bruce-Partington terven. Holmes mégis visszautasítja az ügyet, és inkább továbbadná Watsonnak, ám ekkor egy rejtélyes bűnöző lép vele kapcsolatba. Áldozatain keresztül beszél vele telefonon, akikre bombát erősített, és különféle, összefüggéstelen rejtélyeket kell megoldania időre, különben az adott illető meghal. Az esetek közt van egy húsz éve döglött akta egy megfulladt fiú cipőjével kapcsolatban, egy eltűnt üzletember, egy halott tévés személyiség, és egy múzeumi őr meggyilkolása egy különös fickó, a Gólem által. Miközben Holmes egymás után oldja meg az eseteket, kapcsolatot fedez fel köztük, s végül megoldja Mycroft esetét is. Ezután megpróbálja leleplezni a titkozatos bűnözőt, akiről kiderül, hogy nem más, mint Jim Moriarty. Egy bomba segítségével foglyul ejtette Watsont, Sherlock pedig nem lát más kiutat, mint a bomba felrobbantása...

Második évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozat
#
Évad
#
Cím Rendező Író Premier Nézettség
4. 1. Botrány Belgraviában
(A Scandal in Belgravia)
Paul McGuigan Steven Moffat Nagy-Britannia 2012. január 1.
magyar 2012. augusztus 18.
Nagy-Britannia 10,66 millió
magyar 269 ezer[14]
Eredeti mű: Botrány Csehországban

Hőseink egy váratlan telefonhívásnak köszönhetően megmenekülnek Moriarty halálos csapdájából. Mycroft megbízza Sherlockot és Watsont, hogy szerezzenek vissza néhány kompromittáló fotót, melyek a brit legfelsőbb körök egyik tagját igen kellemetlenül érinthetik, ha napvilágra kerülnek. A fotók Irene Adler, egy furfangos és kíméletlen dominátrix telefonjában találhatóak, ő azonban nem akarja azokat kiadni, hogy így védje magát. Holmes hiába szerzi meg Adler telefonját, nem tudja hatástalanítani az azt védő biztonsági kódzárat. Amikor Adler észreveszi, hogy a CIA is üldözi, eltűnik, és megrendezi a saját halálát, csak hogy pár héttel később újra felbukkanjon. Eléri, hogy Sherlock fejtsen meg számára egy feltörhetetlennek tűnő kódot, amelyet egy másik befolyásos ügyfelétől szerzett, majd a kódot továbbítja Moriartynak. Mycroft és Watson is úgy hiszik, hogy Adler meghalt Pakisztánban, de valójában Sherlock, akit lenyűgözött a nő, segített neki megmenekülni.

5. 2. A sátán kutyái
(The Hounds of Baskerville)
Paul McGuigan Mark Gatiss Nagy-Britannia 2012. január 8.
magyar 2012. augusztus 25.
Nagy-Britannia 10,27 millió
magyar 248 ezer[15]
Eredeti mű: A sátán kutyája

Sherlockot és Watsont felkeresi Henry Knight, egy férfi, akit gyerekkori traumája kísért: apját évekkel ezelőtt széttépett egy szörnyűséges véreb Dartmoor-ban. Az esemény megtörténtének helyén, az Erdegárokban végzett kutatás után kiderül, hogy mások is látták az állatot, azonban a Védelmi Minisztériumnak egy titkos laboratóriuma is található a közelben. Furfangosan bejutván, Holmes és Watson leleplezik az egyik tudós, Dr. Frankland üzelmeit, aki folytatta évekkel korábban a V.É.R.E.B. projekten belül elkezdett kísérleteit egy hallucinogén gázzal. Rájönnek, hogy a véreb igazából egy közönséges kutya, amelyet a gáz hatására láttak félelmetes szörnyetegnek. A "véreb" pedig, aki megölte Henry apját, valójában Frankland volt gázmaszkban. A nagy leleplezés után Frankland menekülni próbál, ám balszerencséjére ráfut egy aknamezőre.

6. 3. A Reichenbach-vízesés
(The Reichenbach Fall)
Toby Haynes Steve Thompson Nagy-Britannia 2012. január 15.
magyar 2012. szeptember 1.
Nagy-Britannia 9,78 millió
magyar 236 ezer[16]
Eredeti mű: Az utolsó eset

Miután számos kiemelkedő fontosságú ügyet megoldott, Sherlock Holmes hatalmas népszerűségre tesz szert. Moriarty eközben betör a londoni Towerbe, a Bank of England épületébe, és a pentonville-i börtönbe, egy olyan kódot használva, amellyel bármilyen zárat ki tud nyitni. Moriartyt elfogják és bíróság elé állítják, azonban az esküdtszék megzsarolása miatt ártatlannak nyilvánítják. Ezután ellátogat Sherlock lakására, ahol közli vele, hogy nem hagyott fel azzal a szándékával, hogy kiégesse őt, egyben van egy végső kérdés is, amit meg kell oldaniuk egymással. Valamivel később Moriarty elrabolja az amerikai nagykövet gyermekeit, Holmes pedig hiába menti meg őket, a gyermekek halálra rémülnek tőle. Ez, és az eset túl könnyű felgöngyölítése azt a gyanút kelti a nyomozókban, hogy talán Sherlock tervelte ki az egészet. Holmest letartóztatják, de megszökik, majd konfrontálódik Moriartyval, aki azt terjeszti magáról, hogy ő egy színész, akit Holmes bérelt fel. Végül a kórház tetején találkoznak, ahol Moriarty válaszút elé állítja: vagy öngyilkos lesz (leugrik a tetőről), vagy az emberei végeznek Watsonnal, Mrs. Hudson-nel, és Lestrade-del. Azt is elárulja, hogy a mindent feltörő kód csak hazugság volt. Miután rájön, hogy Sherlock meg tudja oldani a problémát, amíg ő életben van, Moriarty öngyilkos lesz, s így Sherlock nem tehet mást: "bevallja" nemlétező bűneit, s leugrik a háztetőről. Bár a világ úgy tudja, hogy Sherlock Holmes halott, ő csak megjátszotta a saját halálát.

Harmadik évad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozat
#
Évad
#
Cím Rendező Író Premier Nézettség
7. 1. The Empty Hearse[17] Jeremy Lovering[18] Mark Gatiss Nagy-Britannia 2014. január 1.[19] Nagy-Britannia 9, 18 millió[20]
8. 2. The Sign of Three Colm McCarthy Stephen Thompson Nagy-Britannia 2014. január 5.
9. 3. His Last Vow[21] Nick Hurran Steven Moffat Nagy-Britannia 2014. január 12.

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első évad elnyerte a 2011-es televíziós BAFTA-díjat a legjobb drámai sorozat kategóriájában, Freeman ugyanakkor elnyerte a legjobb férfi mellékszereplő díját dr. Watson megformálásáért.[3]

DVD[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztereo magyar szinkronnal valamint magyar és angol felirattal ellátott első évados DVD 2012. november 21-én jelent meg Magyarországon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.sorozatjunkie.hu/2012/01/16/sherlock-3-evad-berendelve/
  2. http://comment.blog.hu/2012/01/25/hirek_kave_melle_1928
  3. ^ a b BAFTA 2011
  4. http://www.sorozatjunkie.hu/2012/07/19/emmy-2012-%E2%80%93-a-jeloltek-folyamatosan-frissul/
  5. http://www.cultbox.co.uk/news/clips/2766-sherlock-series-1-soundtrack-album-clips
  6. Parker 2008
  7. Walton 2007
  8. Gatiss 2005
  9. Bevan 2009
  10. Thorpe 2010
  11. Moffat 2011
  12. Vertue et al. 2010
  13. Az eredeti szinkron és az AXN-es premier műsorújsági megjelenésénél a „Rózsaszín tanulmány” címet viselte, míg az ismétlése az m1-en a hibás „Rózsaszín dolgozószoba” vagy „A rózsaszín dolgozószoba” címmel került a műsorújságokba. A magyar DVD-megjelenés az újabb „A rózsaszín rejtély” változatot használja.
  14. Desmond Wallace: Magyar nézettség (2012. augusztus 13-19.). Sorozatjunkie, 2012. augusztus 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 21.)
  15. Desmond Wallace: Magyar nézettség (2012. augusztus 20-26.). Sorozatjunkie, 2012. augusztus 28. (Hozzáférés: 2012. augusztus 28.)
  16. Desmond Wallace: Magyar nézettség (2012. augusztus 27. - szeptember 2.). Sorozatjunkie, 2012. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)
  17. https://www.facebook.com/BBCOne
  18. EXCLUSIVE: Jeremy Lovering directing Sherlock S3E1. Sherlockology, 2013. március 12. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  19. Mellor, Louisa: Sherlock series 3 starts on January the 1st. Den of Geek, 2013. november 29. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  20. Sherlock return watched by 9.2m. BBC News, 2014. január 2. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  21. Sherlock, Season 3 Episode 3 on IMDb. Sherlock 3. évad 3. rész

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sherlock (televíziós sorozat) témájú médiaállományokat.