Segesvár történelmi központja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Segesvár történelmi központja
Világörökség
SchässburgAltstadt.jpg
Az Óratorony és környezete
Adatok
Ország Románia
Világörökség-azonosító 902
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, V
Felvétel éve 1999
Elhelyezkedése
Segesvár történelmi központja (Románia)
Segesvár történelmi központja
Segesvár történelmi központja
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 13′, k. h. 24° 47′Koordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 24° 47′
Óratorony
Vártemplom felé vezető sikátor
Szűk utca a várban

Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális Világörökség része.

Segesvár városa Erdélyben, a szászok földje északi határán fekszik; egyike az Erdély német nevét adó hét várnak. A városban napjainkig fennmaradtak a középkori német építészet műemlékei. Az évente megrendezett Középkori Fesztivál a városnak ezt a középkori hangulatát próbálja turisztikai szempontból kiaknázni.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csizmadia-torony (1681)
  • Diáklépcső (1642): 172 fokból álló fedett lépcső, amely a vár főterétől a várhegyre vezet.
  • Evangélikus gimnázium (17. század eleje); ma Josef Haltrich egykori igazgató nevét viseli
  • Evangélikus vártemplom német nevén Bergkirche. Az építését 1350-ben kezdték, majd 1429-1488 között átépítették. A Segesvári hegyi templom 1345 és 1525 között épült. Az 1991-1999 közötti restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.
  • Járványkórház temploma
  • Kolostortemplom: 1484-1515 között épült, a 13. századi Domonkos-rendi kolostor helyén. A templomban található egy 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy 13. századbeli, 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, és egy 1680-ban készített barokk oltár.
  • Kovács-torony (1631)
  • Leprások temploma: A városfalon kívül található, a 15. században épült. A leprások nem mehettek be a templomba, hanem a pap ment ki hozzájuk a templom külső falán található szószékre.
  • Kötélverő-torony
  • Mészáros-bástya
  • Mészáros-torony (12. század)
  • Óratorony: A vár főbejárata, a középkori városi tanács székhelye. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a városi katonaság. Eredetileg a 14. században épült; az 1677-ben az előző évi tűzvész következtében újjáépítették. A tető színes cserepei az 1897-es restaurálás alkalmával kerültek a helyükre. Az órát Johann Kirschel készítette 1648-ban. A toronyban jelenleg múzeum található.
  • Szabó-torony (14. század)
  • Szűcs-torony
  • Timár-torony
  • Törle-kapu
  • Vár: Első említése 1280-ban történt. A város központja a várfalakkal, tornyokkal erődített Várhegyen volt. Eredetileg a fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, ezt az évszázadok alatt folyamatosan magasították, bővítették. A vár ma is lakott. A 14 tornyból 9 mai is áll, a borbélyok, a lakatosok, takácsok és a kádárok tornyai már nem léteznek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok; Budapest, Panoráma 1990; ISBN 963-243-388-2

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]