Scher Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 20:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Nevet változtatott magyar személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Scher Tibor
SzületettRubinstein Tibor
1912. július 27.
Kiskőrös
Elhunyt1975. július 2. (62 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSík Olga (1940–1954)
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (26/1-10-29/30)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Scher Tibor, született Rubinstein (Kiskőrös, 1912. július 27.[4]Budapest, 1975. július 2.)[5] ókortörténész, rabbi, hebraista, könyvtáros,[6] a történelemtudományok kandidátusa (1963).

Élete

Rubinstein Antal népiskolai tanító és Scher Ilona gyermekeként született, ám később Scher Áron felekezeti igazgató és Lichtmann Eszter örökbe fogadta. A Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Országos Rabbiképző Intézetben végzett (1936). Gimnáziumi tanár volt 1945-ig, majd 1946–48-ban kultúrattasé a Közel-Keleten és a jeruzsálemi Magyar Intézet vezetője. 1948–50-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a dékáni hivatal vezetője, majd 1950–52-ben az MTA könyvtárának igazgatója volt. Ebben az időben alakult az MTA Keleti Könyvtára. 1952–56-ban a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt. Két évig az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1958-tól haláláig az ELTE könyvtártudományi, utóbb ókori-keleti tanszékén docens.

Cikkeit a Magyar Könyvszemle, az Acta Orientalia, a Könyvtáros című folyóiratok közölték.

Magánélete

Házastársa Sík Olga opera-énekesnő, énektanár volt, akivel 1940. október 31-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. 1954-ben elváltak.[7] Második hitvese Szerdjuk Veronika volt, akit 1955-ben Budapesten vett nőül.

Főbb művei

  • Az ártó szellemek a Bibliában és a talmudi irodalomban (doktori értekezés, Budapest, 1936)
  • Az MTA Könyvtárának rövid története (Budapest, 1951)
  • A magyar könyv és könyvtár a török háborúk és a nemzeti függetlenségi küzdelmek korában (Budapest, 1962)
  • Az írnok társadalmi helyzete és funkciói az ókori közel-keleti társadalmakban (kandidátusi értekezés, 1963)
  • Föníciai és kanaáni feliratok (Budapest, 1973)

Jegyzetek

Források

További információk