Scheiber Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2021. április 27., 11:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életrajza)
Scheiber Sándor
Született1913. július 9.[1]
Budapest
Elhunyt1985. március 3. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • rabbi
  • egyetemi oktató
  • nyelvész
  • irodalomtörténész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4A-11-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Scheiber Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Scheiber Sándor (Budapest, 1913. július 9. – Budapest, 1985. március 3.) nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora (1983), a budapesti Rabbiképző Intézet (a mai ORZSE) igazgatója, a neológ zsidóság egyik kiemelkedő alakja.

Életrajza

Apai és anyai ágon is ősei rabbik voltak. 1938-ban avatták rabbivá; Heller Bernát tanítványa volt. Ezután 1938 és 1940 között London, Oxford és Cambridge könyvtáraiban tanulmányozta (egyebek mellett) az ott fellelhető középkori héber kéziratokat. 1941-től 1944-ig Dunaföldváron volt főrabbi.

Magyarország német megszállásának napján, 1944. március 19-én Dunaföldvárról hajón a fővárosba utazott. Édesanyját az év utolsó napján a szeme láttára lőtték le a nyilasok egy ún. védett házban.[2] Neki sikerült átvészelnie a háborút.

A második világháború után a pesti Rabbiképző Intézet (a mai Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) újjáépítésének és újjáindításának egyik vezéregyénisége volt, amit 1950-től haláláig igazgatott. Posztjáról semmilyen felkínált külföldi állásért le nem mondott. Elsősorban zsidó témájú könyveket adott ki (főleg a zsidó néprajz témakörében), vagy publikált újra (pl. Lőw Immánuel Fauna und Mineralienjét), de Arany- és Mikszáth-kutatásai is jelentősek.

1983-ban életművéért megkapta a nyelvtudományok doktora címet. Publikációinak száma 1600 körülire tehető. Fő műve a Geniza Studies (Hildesheim, 1981) volt, ami az egyetemes zsidó művelődéstörténettel foglalkozott.

Művei

  • A feliratoktól a felvilágosodásig – Kétezer év zsidó irodalma (Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok), Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 85697 4 3, 288 p
  • Magyar Zsidó oklevéltár kötetei, 1959-1966

Emlékezete

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Szászvári Józsefné.szerk.: Raffainé Kókány Judit: Földvári tabló. Dunaföldvár: Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár, 146. o. (2009). ISBN 978-963-06-8572-6 

Források