Sas László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 22., 17:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Sas László
SzületettSchossberger László
1893. április 8.[1]
Szabadka
Elhunyt1974. augusztus 16. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBreyer Olga
(h. 1923–?)
SzüleiSchossberger Ede
Weidinger Blanka
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Sas László, született Schossberger László[3] (Szabadka, 1893. április 8.Budapest, 1974. augusztus 16.) magyar író, hírlapíró.

Életútja

Szabadkán született Schossberger Ede (1861–1940)[4] és Weidinger Blanka gyermekeként. Apai nagyszülei Schossberger Sámuel és Schäffer Mária voltak. A budapesti Világ, majd a Nagyváradi Napló munkatársa volt, riportokat, tárcákat, a Keleti Újságban novellát közölt. 1923. április 14-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Breyer Ignác és Grossmann Rozália lányával, Olgával.[5] 1938-ig különféle magyar és külföldi lapokban gazdasági és politikai cikkei jelentek meg. Az Anschluss idején Bécsből, 1940. december végén Belgrádból és Bukarestből egy svájci lapnak, valamint a Central European Service-nek is küldött tudósításokat, nemcsak Szerbia és Románia politikai helyzetéről, hanem Magyarországról is. Noha kivételezett főhadnagy és vitézségi érem tulajdonosa volt, 1941. április 27-én behívták az alsódabasi katonai alakulathoz. Innen Tokajba vitték munkaszolgálatra, majd a kistarcsai és nagykanizsai internáló táborokba, ahonnan 1943 júliusában szabadult. 1944-ben Auschwitzba deportálták, de sikerült megszöknie. 1945–49-ben az államrendőrség kötelékében dolgozott. 1949-től 1961-ig, nyugdíjazásáig építőipari vállalatnál tisztviselő volt. Műfordítással is foglalkozott.

A Kadima könyvtár sorozat szerkesztője volt, ennek és a Kultúra Regénytárnak több kötete jelent meg az ő közreműködésével: A négy jómadár (ford. H. Wagner, 1931); Főnök-kisasszony (ford. H. Aschen­bach, é. n.); A bátor kis Nelly (ford. Harald Baum­garten, 1932); Kabbalisták és csodatevők – Legendák jámbor emberekről (válogatásában és fordításában, Kolozsvár, 1934); Szén őfelsége. A bánya regénye (fordította Bodoni Pállal, 1943/4).

Kötetei

  • Kóborlások (novellák, versek, tanulmányok; Korda Sándorral; Budapest, 1911);
  • A siralom völgyében (karcolatok; Kolozsvár, 1922)
  • Isten lábánál (Kolozsvár, 1923);
  • Viviana (regény, Kolozsvár, 1924 = Orchidea Könyvek);
  • A kék sugár : fantasztikus regény. H. D. Desberry álnevű társszerzővel. Budapest : Darvas Simon kiadása, 1936. (Eredetileg német nyelven jelent meg Stuttgartban az 1920-as években, majd angolra is lefordították).

Jegyzetek

Források

További információk

  • Halász József: Az Isten lábánál. Vasárnapi Újság, (Kolozsvár) 1923/22.
  • Szentimrei Jenő: A Viviana c. kötetről. Vasárnapi Újság, 1923/34.
  • Darvas Simon: Isten lábánál. Jegyzetek S. L. új könyvének margójára. Keleti Újság, 1923/255. *Szabó Imre: Isten lábánál. Sas László új regénye. Pásztortűz, 1923. II. 71–72.
  • R. S.: Sas László: Isten lábánál. Ellenzék, 1923. október 14.
  • Haster S.: A toll mártírjai. Budapest, 1948.