Ugrás a tartalomhoz

Sarkantyús sármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarkantyús sármány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Calcariidae
Nem: Calcarius
Faj: C. lapponicus
Tudományos név
Calcarius lapponicus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát.

Tojó

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Calcariidae családjába tartozó faj. Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.

Előfordulása

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részeinek láp és mocsárvidéken él. Télen délebbre költözik.

Megjelenése

Hossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm. Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.

Életmódja

Költési időszakban szúnyogokat, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.

Szaporodása

Calcarius lapponicus

A fészket a tojó földre építi, füből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.

A Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban.

Források

További információk