Sarkantyús sármány
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Calcarius lapponicus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát. |
A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.[1][2] Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla lapponica néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Calcarius lapponicus subcalcaratus (C. L. Brehm, 1826) - Kanada északi része és Grönland
- Calcarius lapponicus lapponicus (Linnaeus, 1758) - Észak-Európa és Szibéria nyugati és középső része
- Calcarius lapponicus kamtschaticus (Portenko, 1937) - Szibéria északkeleti része
- Calcarius lapponicus alascensis (Ridgway, 1898) - Alaszka és Kanada északnyugati része
- Calcarius lapponicus coloratus (Ridgway, 1898) - a Parancsnok-szigetek [2]
Előfordulása[szerkesztés]
Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a tundrák, sós mocsarak és édesvizű tavak. Telelni délre vonul.[4]
A Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban, főként az Alföldön, azon belül is leginkább a Hortobágyon, vagy más szikes pusztákon.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm.[5] Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.
_1996-07-25.jpg)
Életmódja[szerkesztés]
Főleg magvakkal és fiatal hajtásokkal táplálkozik, a fiókákat rovarokkal és pókokkal eteti.[5]
Szaporodása[szerkesztés]
A fészket a tojó földre építi, fűből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 2-7 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.[5]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videó a tojóról
- Ritka madarak hazai előfordulásai
- Xeno-canto.org - elterjedése
