Sarkantyús sármány

Sarkantyús sármány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Sarkantyússármány-félék (Calcariidae);
Nem:	Calcarius;
Faj:	C. lapponicus;
Tudományos név
	Calcarius lapponicus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2] Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla lapponica néven.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Calcarius lapponicus subcalcaratus (C. L. Brehm, 1826) - Kanada északi része és Grönland
Calcarius lapponicus lapponicus (Linnaeus, 1758) - Észak-Európa és Szibéria nyugati és középső része
Calcarius lapponicus kamtschaticus (Portenko, 1937) - Szibéria északkeleti része
Calcarius lapponicus alascensis (Ridgway, 1898) - Alaszka és Kanada északnyugati része
Calcarius lapponicus coloratus (Ridgway, 1898) - a Parancsnok-szigetek ^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a tundrák, sós mocsarak és édesvizű tavak. Telelni délre vonul.^[4]

A Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban, főként az Alföldön, azon belül is leginkább a Hortobágyon, vagy más szikes pusztákon.^[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm.^[5] Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg magvakkal és fiatal hajtásokkal táplálkozik, a fiókákat rovarokkal és pókokkal eteti.^[5]

Szaporodása[szerkesztés]

A fészket a tojó földre építi, fűből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 2-7 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.^[5]