San Domenico Maggiore (Nápoly)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A Nápoly történelmi központja
világörökségi helyszín része
San Domenico Maggiore
Chiesa di San Domenico Maggiore.jpg
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Nápolyi főegyházmegye
Védőszent Szent Domonkos
Építési adatok
Építése 13. század
Stílus gótika-barokk
Elérhetőség
Település Nápoly
Cím Piazza San Domenico Maggiore
Elhelyezkedése
San Domenico Maggiore  (Olaszország)
San Domenico Maggiore
San Domenico Maggiore
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 50′ 55″, k. h. 14° 15′ 16″Koordináták: é. sz. 40° 50′ 55″, k. h. 14° 15′ 16″

A San Domenico Maggiore templom Nápoly történelmi központjában, a város azonos nevű terén. A tér Nápoly egyik legnagyobb tere a Via Benedetto Crocén (vagy ahogyan a nápolyiak nevezik Spaccanapoli).

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér közepén található obeliszk lényegében egy pestis-oszlop, tetején Szent Domonkos szobrával, a Domonkos-rend alapítójával. Az oszlopot az 1656-os pestisjárvány emlékére emelték. Az eredeti tervező Cosimo Fanzago, nápolyi építész volt. Az oszlop építését 1737-ben fejezték be III. Károly, első Bourbon nápolyi király uralkodása alatt.

A kis templomot II. Károly építtette át. Az új templom 1283 és 1324 között épült, de számos változáson esett át az évszázadok során, beleértve az 1670-ben történt barokk átalakítást. A 19. században a templomot visszaállították eredeti gótikus formájába.

A templomhoz csatlakozó kolostorban számos történelmi, vallási és filozófiai személyiség talált otthonra. Az egykori Nápolyi Egyetem székhelye volt, ahova Aquinói Szent Tamás is visszatért tanítani 1272-ben. Egy ideig itt élt Giordano Bruno is.

A San Domenico Maggiore-templom és kolostor magába foglal egy kisebb 10. századi templomot is, a San Michele Arcangelo a Morfisát.

A templom sekrestyéjében negyvenöt síremlék (pontosabban drága szövetekkel bevont koporsó) lett elhelyezve az évszázadok során, többek között itt helyezték örök nyugalomra I. Ferdinánd nápolyi királyt is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]