STS–92

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–92
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépDiscovery
A repülés paraméterei
Start2000. október 11. 23:17:00 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-A
Keringések száma203
Leszállás
ideje2000. október 24. 20:59:47 UTC
helyeEdwards légitámaszpont
Időtartam12 nap 21 óra 43 perc 47 mp
Megtett távolság8 500 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–106
STS–97
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–92 témájú médiaállományokat.

Az STS–92 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 100., az Discovery űrrepülőgép 28. repülése.

Jellemzői[szerkesztés]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap[szerkesztés]

2000. október 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92,3 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, a geocentrikus pálya perigeuma 386 kilométer, az apogeuma 394 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 115 127 kilogramm, leszálló tömeg 92 741 kg. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál9513 kg.

Az űrállomás első rácselemét kapcsolták a Unity modul felső (azaz zenitirányú) csatlakozójára; erre utal a Z1 jelölés. Az egységen helyezték el az űrállomás 4 db iránybeállító giroszkópját és a nagysebességű adatátvitelt biztosító, Ku sávú, forgatható parabolaantennát, ami a geostacionárius pályán keringő TDRS műholdakkal biztosít összeköttetést, továbbá egy ideiglenes csatlakozót a PMA dokkolómodulnak.

Tizenkettedik nap[szerkesztés]

2000. október 24-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 12 napot, 21 órát, 43 percet és 47 másodpercet töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert repült, 203 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.

Hasznos teher[szerkesztés]

A SpaceHab mikrogravitációs modul biztosította a (emberi-, biológia- és a biotechnológia, fizikai és anyagtudományi, technológiai, valamint a Földdel és a világűrrel kapcsolatos) kutatások, kísérletek végezését.

Űrséták[szerkesztés]

Az tervezett űrséták alatt a Z1 vázszerkezet, kommunikációs antennákat, elektromos vezetékeket, fűtőtesteket szereltek. A Z1 rácsszerkezetre az STS–97 fogja szállítani az első amerikai összehajtogatott napelemeket. Rögzítették a PMA–3, a Z1 dokkoló elemeit. A Z1 vázszerkezet tetejére telepítettek két DDCU energia átalakító (fűtőcsövet) egységet. Kihelyeztek két zárt, automatikusan működő laboratóriumot, amit későbbi űrrepülőgép legénysége fog visszanyerni. Az űrsétákat biztosító kábellel végezték. A program végén tesztelték a szabad mozgást biztosító űreszközt (hátizsákot), 50 méterre eltávolodva az űrállomástól. A beállított nitrogén fúvókák megbízhatóan segítették az EVA tesztet.

(zárójelben a dátum és az időtartam)

Személyzet[szerkesztés]

Visszatérő személyzet[szerkesztés]

  • Brian Duffy (4), parancsnok
  • Pamela Anne Melroy (1), pilóta
  • Leroy Chiao (3), küldetésfelelős
  • William Surles McArthur (3), küldetésfelelős
  • Peter Wisoff (4), küldetésfelelős
  • Vakata Kóicsi (2), küldetésfelelős

Források[szerkesztés]

  • STS–92. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  • STS–92. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  • STS–92. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  • STS–92. ksc.nasa.gov. [2011. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  • STS–92. nss.org. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  • STS–92. ksc.nasa.gov. [2020. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 25.)