STS–33

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–33
Sts-33-patch.png
STS-33 crew.jpg
Hátsó sor (B–J): Carter, Blaha
Első sor (B–J): Thornton, Gregory, Musgrave
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Discovery
A repülés paraméterei
Start 1989. november 23. 00:23:30 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-B
Keringések száma 79
Leszállás
ideje 1989. november 28. 00:30:18 UTC
helye Edwards légitámaszpont
Időtartam 5 nap 00 óra 06 perc 48 mp
Megtett távolság 3 400 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–34
STS–32

Az STS–33 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 32., a Discovery űrrepülőgép 9. repülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatnapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) megbízásából indított 5. Space Shuttle repülés.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Harmadik éjszakai indítású Space Shuttle küldetés. Frederick Gregory lett az első afroamerikai űrhajó parancsnok. Feladat végrehajtás érdekében az űrrepülőgép négy alkalommal hajtott végre pályakorrekciós műveletet.

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Technikai akadályok miatt a tervezett november 20. helyett, 1989. november 23-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 88,7 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 207 kilométer, az apogeuma 214 kilométer volt. Lszálló tömeg 88 125 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál 21 000 kilogramm

Hasznos teher[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az US Air Force Maui Optikai Station (AMOS) optikai megfigyelést hajtott végre, amikor áthaladt Hawaii felett.
  • Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak.

Műhold[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályába emelte.

USA 48[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyártotta TRW (USA). Szolgáltatásait felhasználta a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az US Air Force (USAF). Az objektum megnevezései: "Big Ear," USA 8/Magnum 2/Oroin 2. Kódjele: SSC 20355. Az USA 8 manőverező üzemanyaga kifogyott, helyette helyezték pályába.

Harmadik generációs Magnum/Orion típusú Magnum ELINT (elektronikus INTtelligence) űreszköz. Katonai kommunikációs műhold, feladata elektronikus felderítés. Szállítás közben hengerre feltekert antennájának kinyitott állapotbeli átmérője 80 méter. Rádióinformáció áramlások észlelésére érzékeny. Az orbitális egység pályája 1436,04 perces, 5,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 34 563 kilométer, az apogeuma 37 008 kilométer volt. Hasznos tömege 4000 kilogramm. Várható élettartama korlátlan (!), aktív szolgálati ideje 5-7 év. Az űreszköz energia ellátását kettő napelem panel biztosítja, éjszakai (földárnyék) energiaellátását (kémiai) akkumulátor biztosítja.

Előző űreszköz az USA 47 (1989-085A), következő űreszköz az USA 49 (1989-097A).

Ötödik nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989. november 28-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 5 napot, 00 órát, 6 percet és 48 másodpercet töltött a világűrben. 3 400 000 kilométert (2 100 000 mérföldet) repült, 79 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején december 4-én visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS–33 jelű küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frederick Drew Gregory (2), parancsnok
  • John Elmer Blaha (2), pilóta
  • Franklin Story Musgrave (3), küldetésfelelős
  • Manley Carter (1), küldetésfelelős
  • Kathryn Thornton (1), küldetésfelelős

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–33 témájú médiaállományokat.
  • STS–33. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–33. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–33. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–33. nss.org. (Hozzáférés: 2013. október 4.)