SS Port Nicholson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SS Port Nicholson
Hajótípus Teherhajó
Üzemeltető Port Line
Pályafutása
Építő Hawthorn Leslie and Company, Hebburn
Építés kezdete 1918 november
Szolgálatba állítás 1919. május 13.
Szolgálat vége 1942. június 16.
Sorsa Elsüllyesztette egy tengeralattjáró
Általános jellemzők
Hossz 146,66 méter
Szélesség 18,97 m
Merülés 10,06 m
Önsúly 5338 t
Összsúly 8400 t
Hajtómű gőzgép
Üzemanyag szén
Sebesség 26 km/h (14 csomó)

Legénység 86 fő

A Port Nicholson egy angol teherszállító gőzhajó, amelyet egy német tengeralattjáró süllyesztett el a második világháborúban. Az Atlanti-óceán mélyén nyugvó roncsban hatalmas értékű nemesfémszállítmányt feltételez egy hivatásos roncskutató.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 8 ezer 400 bruttó regisztertonnás hűtőhajó építése 1918 novemberében kezdődött Hebburnben a Commonwealth & Dominion Line Ltd számára, amely 1937-től Port Line Ltd néven működött tovább. A Port Nicholson építését 1919. május 13-án fejezték be. A hajót az R & W Hawthorn, Leslie & Co Ltd cég négy gőzturbinája által forgatott két propeller hajtotta. Sebessége 14 csomó volt.[1]

A hajót több baleset is érte. 1928-ban ki kellett kötnie Pago Pagóban, miután az Új-Zélandra vezető úton tűz ütött ki a rakterében. 1937-ben ismét tűz rongálta meg Melbourne-ben. Egy évvel később a hajó összeütközött az Ocean Cock nevű vontatóhajóval, amely elsüllyedt. A balesetben a kisméretű hajó négy matróza meghalt.[2]

Elsüllyesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feljegyzések szerint az 1600 tonna autóalkatrészt és 4000 tonna különböző hadi felszerelést szállító gőzhajó az XB-25 kódjelű konvoj tagjaként haladt a kanadai Halifaxből az amerikai Bostonba, amikor 1942. június 16-án megtámadta az U–87-es német tengeralattjáró. A búvárhajó kapitánya, Joachim Berger kevéssel hajnali negyed öt után adott tűzparancsot. A Port Nicholsont két torpedó találta el, az egyik pont a gépháznál robbant. Mivel a gőzös nem süllyedt el azonnal, a Kanadai Királyi Haditengerészet Nanaimo nevű hajója fel tudta venni a túlélőket, 80 tengerészt és négy géppuskást. A támadásban hatan haltak meg.[2][3]

Kincsvadászok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy amerikai roncskutató, Greg Brooks 2012. február 1-jén jelentette be, hogy négy évvel korábban megtalálta a Port Nicholson roncsait. Elmondása szerint azért nem beszélt eddig erről, mert biztosítani akarta magának a rakomány jogát. Brooks ugyanis úgy véli, hogy a hajóban nem az amerikai kincstári könyvelésben szereplő áru, hanem hárommilliárd dollár értékű nemesfém - 71 tonna platina, aranyrudak és gyémántok - van. Szerinte a nemesfémeket a Szovjetunió küldte az Egyesült Államoknak, hogy azzal fizessen a katonai segítségért. A bejelentés után a brit kormányt képviselő jogász, Timothy Shusta azt mondta: várnak a rakomány kiemelésének megkezdéséig, és csak azután döntenek arról, hogy London bejelenti-e igényét rá. A hajó - Brooks közlése szerint - 213 méter mélyen, Cape Codtól nyolcvan kilométernyire nyugszik az Atlanti-óceán mélyén.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tyne Built ShipSS Port Nicholson. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  2. ^ a b Uboat Net:Port Nicholson. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  3. ^ a b Aqua Magazin: Vagyon a tenger fenekén, XIV/114. 14. oldal

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Animáció a Port Nicholson elsüllyesztéséről