Ugrás a tartalomhoz

SB Tw 20–29

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 23., 21:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (javított infobox nem igényli ezeket a mértékegységet AWB)
SB Tw 20–29
SB Tw 20–29 / BBÖ Tw 20–29 / DR ET 198 / DR EB 198
Pályaszám
SB Tw 20–29
BBÖ Tw 20–29
DR ET 198 01–02
DR EB 198 01–02
Általános adatok
GyártóGraz
Ganz & Cie/Budapest, Siemens & Halske
Gyártásban1903
Darabszám10 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésBo
Nyomtávolság1000 mm
Hajtókerék-átmérő750 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség20 km/h
Ütközők közötti hossz8850 mm
Hossz7,940 m
Magasság3,265 m
Szélesség2,200 m
Teljes tengelytávolság3,000 m
Üres tömeg8,6 t
Villamos vontatás
Áramnem550 V=
Áramellátásfelsővezeték
Vontatómotorok száma2
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma21 db
Állóhelyek száma24
Padlómagasság895 mm
Üzemmódvillamos
SablonWikidataSegítség

Az SB Tw 20–29 egy keskenynyomtávú villamos motorkocsi sorozat volt a Déli Vasútnál.

Története

A Mödling-Hinterbrühl H.É.V. használatában

A járműveket 1903-ban vásárolta a Mödling-Hinterbrühl H.É.V. Azért volt szükség rájuk, mert az 1883-ban beszerzett nyolc SB Tw 1-15 osztályú motorkocsik már nem volt elegendő, hogy megbirkózzon a forgalommal. Ugyanakkor átépítették a hálózati áramellátó központot is Mödlingben. Ezen túlmenően átépítették a felsővezetéket is, mivel a továbbiakban már csak egy vezetékre volt szükség, mivel másik vezetéknek a síneket használták. A nyolc régi motorkocsit mellékkocsikká építették át. 1924-ben a BBO vette át a helyi vonal üzemeltetését megtartva a járművek pályaszámait. A vasút 1932-es bezárását követően a járműveket leállították.

Sorsuk 1932 után

Az Anschluss után a Deutsche Reichsbahn négy 1932 óta leállított motorkocsit a sächsischen Schmalspurbahn Klingenthal–Sachsenberg-Georgenthal helyezett át. Ezek a 20., 21., 26. és 27 motorkocsik voltak. Ezeket 1939-től használták Szászországban, de a 26 és 27 számúak gyenge teljesítményük miatt csak mellékkocsiként üzemeltek. A négy motorkocsit átnevezték a következők szerint:

  • Tw 20 = 198 01 ET
  • Tw 21 = 198 02 ET
  • Tw 26 = 198 01 EB
  • Tw 27 = 198 02 EB

1944[1] vagy 1946[2] a volt ET 198 02 ( ex Tw 21) a Dessaui javítóműhelyben egy új, zárt kocsiszekrényt kapott. Az átépítés után azzal a különleges rendelkezett, hogy csak az egyik oldalon voltak ajtók. Ez csak azért lehetséges, mert a Schmalspurbahn Klingenthal–Sachsenberg-Georgenthal minden vonalán ugyanazon az oldalon voltak a peronok . A járműpark 1956-1958 közötti modernizációja után Klingenthalban az osztrák járművek szükségtelenné váltak, és kivéve a felújított ET 198 02t ( ami tartalék járműként raktáron maradt ) 1959-ig leselejtezték őket. A Klingenthaler Bahn 1964-es bezárását követően az ET 198 02 a Klingenthaler Bahn új építésű járműveivel együtt a Straßenbahn Plauenhez került, ahol azonban már nem használt őket (és új számot sem kaptak ) . Mint a legtöbbet 1967-ben felújították (és a történelmileg hamis No. 22 pályaszámmal látták el ) és még ugyanabban az évben , Plauen városvezetés ajándékaként visszatért osztrák hazájában . Ott egy rövid sínszakaszra került szemben Hinterbrühla plébániatemplomával, emlékműként .[3] Mivel továbbra is ki volt téve az időjárás és a vandalizmus kártételének, 1998-ban az osztrák Österreichischen Omnibusmuseumba került (ÖOM) Ternitzben , ahol azóta elérhetetlenül egy teremben hátul áll.[1]

A fennmaradó motorkocsit eladták a Teplice-Schönau-i (ma Csehország) városi villamosvaútnak. A 24 és 25 kocsi onnan hamarosan Brux-ba került (jelenleg:Most ), ahol csak ritkán, mint helyettesítő jármű használták őket. A fennmaradókocsiból kettőt szolgálati vagonná építettek át. Mivel az elektromos rendszerek alkatrészei többségének ellátása egyre megoldatlanabb lett, három motorkocsit mellékkocsvá építettek át.

Egy kocsi (a No. 14 mellékkocsi) 1982-ig elveszettnek tűnt, azonban egy vasutas egy leltár során megtalálta a Mödlingi pályaudvaron, ahol még 1939-ben félreállították Ma Mödling Közlekedési Múzeumáé (melyet az egykor Helyiérdekű Vasút járműcsarnokában hoztak létre), pillanatnyilag azonban Amstetten van, ahol restaurálják.

Hivatkozások

  1. a b www.tramways.at
  2. www.elektrische-plauen.de
  3. www.elektrische-plauen.de

Külső hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a SB Tw 20–29 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.-Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Sablon:Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai