Sávos szender

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sávos szender
Imágó
Imágó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Szenderszerűek (Sphingoidea)
Család: Szenderfélék (Sphingidae)
Nem: Hyles
Faj: H. livornica[1]
Tudományos név
Hyles livornica
(Eugenius Johann Christoph Esper, 1780)[2]
Szinonimák
  • Sphinx livornica
    Esper, 1780
  • Phinx koechlini
    Fuessly, 1781
  • Celerio lineata tatsienluica
    Oberthür, 1916
  • Celerio lineata obscurata
    Niepelt, 1922
  • Celerio lineata saharae
    Gehlen, 1932
  • Celerio livornica perlimbata
    Abbayes, 1932
  • Celerio malgassica
    Denso, 1944
  • Hyles renneri
    Eitschberger, Danner & Surholt, 1998[1]
Elterjedés
Narancssárga színnel a nyári-, piros színnel az egész évi tartózkodási helyei.
Narancssárga színnel a nyári-, piros színnel az egész évi tartózkodási helyei.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sávos szender témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos szender témájú médiaállományokat és Sávos szender témájú kategóriát.

A sávos szender (Hyles livornica) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Élőhelye valójában Észak-Afrika, illetve Dél-Európa, ezekről a területekről változó egyedszámban vándorol észak felé, így jut el a Kárpát-medencébe is.[3]

Magyarországon ritka, bár egyes években még hernyóit is megfigyelték, de áttelelni itt nem tud. A felmelegedés miatt remélhetőleg egyre gyakoribbá válnak.[4]

Előfordulása[szerkesztés]

A nyílt területeket kedveli, pusztákat, szavannákat, legeltető réteket, félsivatagokat, domboldalakat. A sűrű erdőket, cserjéseket kerülik.[5][6]

Emberlakta helyeket, oázisokat, parkokat, kerteket, szőlőültetvényeket is látogatja.[7][8]

Nagyon hőkedvelő faj, előnyben részesíti a meleg, száraz élőhelyeket.[9]

Gyakorisága[szerkesztés]

A legszélesebb körben elterjedt fajok egyike.[10] A nagyon hideg sarkvidékeket és a trópusokat kivéve, szinte minden kontinensen előfordul.[8] Pontos egyedszámuk nem ismert, a felnőtt példányok és a frissen kikelt nemzedék száma évről, évre változik. Míg Afrikában például nagyon gyakoriak, a Kárpát-medencében általában nagyon ritkák.[11]

Megjelenése[szerkesztés]

Petéje[szerkesztés]

Enyhén oválisak, fényesek, világoszöld színűek. Méretük a lepke méretéhez képest igen apró,[12] 1,1 x 1,0 mm.[13]

Hernyója[szerkesztés]

A frissen kikelt hernyó 4 mm hosszú, zöldesfehér színű. Teljesen kifejlett állapotban 65-80 mm.[13] Színe a fejlődés során egyre sötétedik, sárgászöld, sötétzöld, majd alapszíne barna vagy fekete lesz, a testén jellegzetes sávok és foltok jelennek meg. Hátán sárga vagy piros-, oldalán két fehér, vagy sárga sáv fut végig, teste apró, sárga pöttyökkel sűrűn behintett. Minden szelvényén egy-egy szögletes fekete-, egy-egy, fehér szegélyű rózsaszín, a lábak tövén pedig vöröses foltok vannak. Hasa és lábai szürkéssárgák, légzőnyílásai fekete foltok belsejében helyezkednek el. Feje és faroktövise piros színű, a farok vége fekete.[11][14][15]

Bábja[szerkesztés]

30-45 mm hosszú, színe sárgás, barnás, de lehet akár áttetsző is. Oldalának szelvényein barna pöttyök vannak. Cremastere egy rövid, vékony tüske.[13]

Imágója[szerkesztés]

A lepkék mérete nagyban függ a hernyóállapot alatt magukhoz vett táplálék mennyiségétől. A jól táplált hernyóknak nagyobb bábjuk lesz, amiből nagyobb méretű állat kel ki, szűkös táplálék mellett viszont kisebb lepkék születnek. A nemek közötti méretkülönbség nem jelentős, a nőstények csak kissé nagyobbak a hímeknél.[16] Méretük 60-80 mm körüli.[17]

Szárnyainak rajzolata élénk, kontrasztos. Elülső szárnyai sötétbarnák, szárnycsúcsa felé, éles határú, világosbarna sáv fut, a hosszanti erek mentén vékony, fehér színű vonalak láthatóak. Hátsó szárnyának alapszíne rózsaszín, vastag fekete szegéllyel. Mindkét szárnypár szegélye halvány szürkesbarna.[18][19]

Csápjaik sötétbarnák, csápvégük fehér.[20] Potrohuk barna alapszínű, fekete és fehér sávos mintázattal. A felnőtt lepkéknek hosszú pödörnyelvük van.[21]

  • Nőstény felülnézetben
    Nőstény felülnézetben
  • Nőstény alulnézetben
    Nőstény alulnézetben
  • Hím felülnézetben
    Hím felülnézetben
  • Hím alulnézetben
    Hím alulnézetben

Szaporodása[szerkesztés]

A párosodás hajnalban, két, vagy három óra alatt megy végbe. Ezután néhány napon belül elkezdődik a peterakás, amihez a nőstények jelentős nagyságú területeket repülnek be.[13] A petéket egyesével, vagy kisebb csoportokban rakják le a tápnövények leveleinek fonákjára.

Optimális körülmények között egy év alatt két nemzedéke van, május-júniusban az első és július-augusztusban a második.[15][22]

A petékből 25 C° fok körüli hőmérsékleten, körülbelül 4-5 nap alatt kelnek ki a hernyók. 20 C° fok-nál pár nappal később. A hernyók nagyon érzékenyek a nedvességre, ha ilyen körülmények között kénytelenek táplálkozni, gyakran kapnak bélfertőzést, ami a pusztulásukhoz vezethet. Optimális hőmérsékleten és megfelelő táplálékmennyiséggel a hernyók gyorsan nőnek.[9]

A kifejlett hernyó bebábozódása a tápnövény alatt, egy laza szövedékben, az elhalt növényi részek, vagy a fű között, esetleg az összenőtt levelekben, vagy a földben néhány nap alatt megtörténik. A bábból lepkévé fejlődés körülbelül 2-4 hét alatt megy végbe.[14][23]

Életmódja[szerkesztés]

Táplálkozó példány

Vándorló faj. Éjszaka aktívak, alkonyatkor kezdenek repülni, de a nagy vándorlásaik idején nappal is szállnak. Mivel éjszak táplálkozik, ezért nem a virágok színe, hanem erős illata vonzza őket.[11]

Polifág, lágyszárúakon és cserjéken is élhet.[14]

Magyarországon május végén, június elején várható egy-egy példány felbukkanása. Ezek a lepkék vándorlásból érkeznek, majd lerakott petéikből, a nyár folyamán fejlődik ki egy új nemzedék, melyek élénk színezetű példányainak felbukkanására július vége körül lehet számítani. A ki nem kelt példányok kivétel nélkül elpusztulnak, áttelelni nálunk nem tudnak. A lepkék augusztus végéig láthatóak, ekkor útra kelnek melegebb vidékekre.

Nem gyakoriak, sokszor éveken keresztül nem láthatóak Magyarországon.[14]

A hernyó tápnövényei[szerkesztés]

Kártétele[szerkesztés]

Tömeges elszaporodáskor a lárvák képesek a megszokott tápnövényeken kívül más növényeket is fogyasztani, például gyapotot.

Jelentős károkat okozhatnak a spárga-, a hajdina-, vagy a szőlőültetvényeken.[13]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Alaposabb szemrevételezéssel más lepkékkel nem keverhető össze.[11]

Kevésbe gyakorlott szemű megfigyelő a galajszenderrel, vagy a kutyatejszenderrel tudja összetéveszteni.[15]

  • Galajszender nőstény
    Galajszender nőstény
  • Galajszender hím
    Galajszender hím
  • Kutyatejszender nőstény
    Kutyatejszender nőstény
  • Kutyatejszender hím
    Kutyatejszender hím

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Hyles livornica (Esper, 1780). inpn.mnhn.fr. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
  2. ↑ Hyles livornica. myspecies.info. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  3. ↑ „Magyar kolibrik” – A szenderek. agraroldal.hu, 2016. december 22. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  4. ↑ Daphnis Sávos szender – Hyles livornica. sirbuday.hu, 2009. július 28. [2017. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  5. ↑ Hyles livornica (Esper, 1785). pyrgus.de. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  6. ↑ Hyles livornica Esper 1780 (Sfinge lineata). ceaniscemi.it. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  7. ↑ Striped Hawk-moth. uksafari.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  8. ↑ a b Wissenschaftlicher Name: Hyles livornica. welt-der-schmetterlinge.de. [2017. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  9. ↑ a b c Altweltlicher Linienschwärmer (Hyles livornica). entomologenportal.net. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  10. ↑ a b A világ lepkéi. David Carter. Budapest: Panem Kft. és Grafo Kft. 1994. 245. o. ISBN 963-7628-83-5  
  11. ↑ a b c d Lepkék. Dr. Helgard Reichholf-Riehm. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. 120. o. ISBN 963-548-293-0  
  12. ↑ HYLES LIVORNICA. natur-schmetterlinge.ch. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  13. ↑ a b c d e HYLES LIVORNICA (Esper, 1780). tripod.com. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  14. ↑ a b c d Hyles livornica (Esper, 1779 – Sávos szender). macrolepidoptera.hu. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  15. ↑ a b c d Hyles livornica. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
  16. ↑ Hyles livornica (Esper 1780). insecta.pro. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  17. ↑ Striped Hawk-moth Hyles livornica. ukmoths.org.uk. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  18. ↑ Szenderek. eoldal.hu. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  19. ↑ Moths – Striped Hawk-moth (Hyles livornica). mwhg.org.uk. [2017. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  20. ↑ Hyles livornica. wildlife-of-africa.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  21. ↑ Hyles livornica (Esper, 1780). habitas.org.uk. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
  22. ↑ Hyles livornica Esper 1780 (Sfinge lineata). ceaniscemi.it. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
  23. ↑ Linienschwärmer. welt-der-schmetterlinge.de. [2017. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sávos_szender&oldid=26255032”