Sávos bödöncsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sávos bödöncsiga
Theodoxus transversalis.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Neritimorpha
Alrend: Cycloneritimorpha
Öregcsalád: Neritoidea
Család: Neritidae
Alcsalád: Neritininae
Nemzetség: Theodoxini
Nem: Theodoxus
Faj: T. transversalis
Tudományos név
Theodoxus transversalis
Pfeiffer, 1828
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sávos bödöncsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos bödöncsiga témájú médiaállományokat.

A sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) a Duna-völgy endemikus édesvízi folyami vízicsigafaja. Bár a kilencvenes években jelen volt a magyarországi Duna-szakaszon, mára feltehetően kipusztult[1].

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sávos bödöncsiga háza 4-6 mm magas, 9-11 mm széles, három kanyarulatból áll. Az erősen kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja a ház legnagyobb részét. Színe sárgástól halvány ólomszürkéig terjed, 3 hosszanti fekete-sötétlila csík díszíti. Szájfedője (operculuma) vöröses színű vörös kerettel.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a Duna és mellékfolyói egész hosszában előfordult. 1981-ben még gyakori fajnak számított a Duna, Tisza, Dráva és a Mura folyókban[2], a kilencvenes években is előfordult a Csepel-szigettől északra[3], mára azonban feltehetően kipusztult a magyarországi Duna-szakaszról és korábbi létszáma felére csökkent. Elszigetelt populációi megmaradtak a Felső-Tiszán, a Rába, Hernád, Bódva folyókban, de ezek genetikai változatossága is jelentősen lecsökkent. Összesen mintegy 20 helyről ismeretes, Magyarországon kívül Németországból, Szerbiából, Bulgáriából és Horvátországból. Ausztriából és Szlovákiából feltehetően kipusztult, a román Duna-szakaszon is kihaltnak gondolták, de 2013-ban észlelték a Duna-delta szigeteinél[4]. Visszaszorulását feltehetően a vízszennyezés és az invazív folyami bödöncsiga terjedése okozza.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyami faj, a lassan áramló, oxigénben dús vizet preferálja. Szilárd aljzatra van szüksége, többnyire kövek felszínén találjuk[5].

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]