Robert Rafailovics Falk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Rafailovics Falk
Robert Falk - Self Portrait Against a Window (1916).jpg
Önarcképe (1916)

Született 1886. október 27.
Moszkva
Meghalt 1958. október 1. (71 évesen)
Moszkva
Nemzetisége orosz
Stílusa posztimpresszionizmus, avantgárd
Mestere(i) Valentyin Alekszandrovics Szerov

Robert Rafailovics Falk (oroszul: Роберт Рафаилович Фальк; Moszkva, 1886. október 27.Moszkva, 1958. október 1.) zsidó származású orosz festő, aki modern avantgárd irányba indult, majd a Sztálin vezette Szovjetunióban visszafogott posztimpresszionista festővé vált, „az orosz tavasz”[1] beköszönte után az orosz avantgárd egyik elindítóját tisztelték benne. A jiddis nyelvű színház művésze és szervezője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ügyvéd családban született. Képzőművészetet magánstúdiókban és a moszkvai képzőművészeti főiskolán tanult, jeles mesterei voltak, köztük Valentyin Alekszandrovics Szerov. Falk 1909-ben megnősült, megkeresztelkedett, nevet is változtatott, de az 1917-es októberi orosz forradalom után visszavette régi nevét.

1910-ben alapított egy művészeti egyesületet Káró bubi néven. Ezen egyesületbe először a moszkvai művészeket hívta Falk, majd a szentpétervári és más városok művészeit is. Kiállításokat rendeztek, amelyeken a hazaiak mellett francia és német művészek is kiállították munkáikat. Az egyesület retrospektív kiállítása 1927-ben volt a Tretyjakov Galériában. Közben Falk 1911-ben Olaszországban járt tanulmányúton.

1918-1928 közt a Moszkvában a művészeti akadémián tanított, 1921-től Vityebszkben is. Egészen 1928-ig sokat dolgozott, mint díszlettervező a Moszkvai Állami Zsidó Színházban és vidéki városok zsidó színházaiban is. 1928-38 közt Franciaországban élt és alkotott, 1938-ban tért haza Moszkvába, bejárta a Krím-félszigetet és Közép-Ázsiát.

Tájképeket, portrékat és csendéleteket festett. Mind festményei, mind művészeti írásai visszafogottak voltak a körötte uralkodó politikai légkörnek megfelelően. Az 1940-es években így is bírálták 'formalizmusa' miatt. A második világháború idején Baskíriába és Szamarkandba evakuálták (1941-43).

1953 után, a poszt-sztálini korszakban nagy tiszteletnek örvendett főleg a fiatal képzőművészek körében, egy új avantgárd hullám elindítójává vált az ő művészete is. Moszkvában érte a halál, a moszkvai Kalitnyikovszkaja temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sztálin 1953. március 21-én bekövetkezett halála után

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Rafailovics Falk témájú médiaállományokat.