Rambo – Első vér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rambo – Első vér
(First Blood)
RamboI.PNG
Rambo és Teasle seriff
Rendező Ted Kotcheff
Producer Buzz Feitshans
Alapmű David Morrell: Első vér
Műfaj akciófilm
thriller
Forgatókönyvíró Michael Kozoll
William Sackheim
Sylvester Stallone
Főszerepben Sylvester Stallone
Richard Crenna
Brian Dennehy
David Caruso
Jack Starrett
Zene Jerry Goldsmith
Operatőr Andrew Laszlo
Gyártás
Gyártó Anabasis N.V.
Elcajo Productions
Ország  USA
Nyelv angol
+ magyar (szinkron)
Időtartam 97 perc
Költségvetés $14 000 000[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA Orion Pictures
magyar InterCom
Bemutató USA 1982. október 22.
Bevétel USA $ 47 212 904
Earth flag PD.jpg $ 78 000 000[2]
Kronológia
Következő Rambo II
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Rambo – Első vér (First Blood) 1982-ben bemutatott amerikai akciófilm Ted Kotcheff rendezésében, melyben először szerepel a megkeseredett vietnami veterán, John Rambo. A film főszerepét Sylvester Stallone játszotta, Will Teasle seriff karakterét Brian Dennehy alakította, Richard Crenna pedig Samuel Trautman ezredes szerepében tűnt fel. A film egy 1972-es regény, az Első vér alapján készült, amelyet David Morrell írt. A producer Buzz Feitshans, az executive producer Mario Kassar és Andrew G. Vajna volt, a film pedig 1982. október 22-én jelent meg a mozikban.

Beharangozó reklámszöveg: Ezúttal magáért kell harcolnia!

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Rambo Vietnamból hazatért az Államokba, évekig csavargóként élt, csak az országot járta. 1982 decemberében úgy dönt, felkeresi az egyik régi társát a Különleges Erőktől, Delmore Barryt, aki Washington államban él. Miután rátalál a házra, Rambo megtudja, hogy barátja Vietnamban rákos lett és hazatérése után meghalt. Rambo rádöbben: ő az egyetlen megmaradt ember a Különleges Erők Alpha-csapatából. Nem tudja feldolgozni a történteket, ezért továbbindul. Kóborlásában egy Hope nevű kisvárosba ér, ahol kiváltja a helyi seriff, Will Teasle nemtetszését. Hogy megelőzze a bajt, a seriff elviszi és kirakja a város határában Rambót, ám a férfi nem hajlandó távozni, visszafordul. Teasle észreveszi, így végül letartóztatja.

A seriff hivatalában Rambo még mindig nem hajlandó megszólalni, majd itt is kiváltja a tisztek haragját. Erőszakkal ujjlenyomatot vesznek tőle és tűzoltótömlővel megfürdetik. A szadista kínzások és megaláztatások során, a borotválásnál előtörnek belőle a régi fogolytábori emlékek, szabadulnia kell minden áron, a rendőrörsöt romba döntve elmenekül. A közeli erdőben már elemében van. Kiképzésének köszönhetően fenntartja magát: ruhát csinál magának és vadászik. Teasle és csapata azonban üldözésébe kezd.

Az erdőben azonban ismét Rambo győzedelmeskedik. Csapdákat állít üldözőinek, kicselezi őket, majd közli a késével sakkban tartott Teasle-lel, hogy az ő vadászterületén semmi esélye. A seriff azonban nem hátrál meg, kihívja a Nemzeti Gárda 200 fős csapatát. A helyszínen megjelenik a média is, így teljes hajtóvadászat indul a vietnami veterán után. Aztán egyszer csak megjelenik Rambo régi parancsnoka, Samuel Trautman is, aki figyelmezteti Teasle-éket, hogy Rambóval szemben semmi esélyük, de a seriff nem tágít Rambo elfogásától. Trautman rádión beszél egykori katonájával, aki egy barlangban bújik meg egy szerzett adóvevővel. Az ezredes megkéri Rambót adja fel magát, de az egykori katona csak azt hajtogatja, hogy nem ő kezdte a harcot. Ezalatt Teasle és csapata beméri a rádiójelet.

Másnap a Nemzeti Gárda egy csapata érkezik a barlanghoz és némi tűzharc után egy rakétavetővel belőnek a barlangba, beomlasztva annak bejáratát, így elzárva Rambót a külvilágtól. Mindenki azt hiszi, hogy halott, bár Trautman gyanítja, hogy mégsem. Rambo hosszú mászás után a barlang másik végén kijut a felszínre és egy katonai teherautó megszerzésével fegyverhez jut és behatol a városba. Felrobbantja a benzinkutat, majd elvágja az egész város világítását. Teasle teljes kiürítést rendel el és úgy dönt, maga intézi el Rambót, hiába próbál meg Trautman a lelkére beszélni. Rambo a rendőrség épületében is elrontja a világítást, majd az épületet szétlőve behatol Teasle-t megkeresni. Észreveszi, hogy Teasle a tetőről akarja lelőni, de a tetőablakon keresztül nem találja el, azonban Rambo belülről megsorozza a tetőt és az így megsebesített seriff az ablakon át bezuhan az épületbe.

Teasle harcképtelenül is provokálja Johnt, hogy fejezze be amit elkezdett, de megjelenik Trautman ezredes és rászól Rambóra, elmondja, hogy semmi esélye a körülvett épületből kijutni és hogy vége az egésznek. Rambo erre a fejéhez vágja, hogy semminek nincs vége, a harcok a lelkében tovább élnek, hiába ért véget a háború, ráadásul habár katonaként fontos volt és megbíztak benne a civil életben senki sem kíváncsi rá. Majd sírásban tör ki és előjön belőle az összes fájdalom amit az elvesztett bajtársak és a háború borzalmai okoztak. A film zárójelenetében Teasle-t ellátják a mentők, Trautman pedig kijön Rambót támogatva, aki megadja magát korábbi, gyakorlatilag apjaként funkcionáló parancsnokának.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
John J. Rambo Sylvester Stallone Gáti Oszkár
Will Teasle seriff Brian Dennehy Kránitz Lajos
Samuel Trautman ezredes Richard Crenna Versényi László
Arthur Galt seriffhelyettes Jack Starrett Cs. Németh Lajos
Lester seriffhelyettes Alf Humphreys Holl Nándor
Ward seriffhelyettes Chris Mulkey Konrád Antal
Mitch seriffhelyettes David Caruso Schnell Ádám
Shingleton seriffhelyettes David L. Crowley Balázsi Gyula
Dave Kern állami rendőrparancsnok Bill McKinney Kárpáti Tibor

Produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különféle forgatókönyvek készültek Morrell regényéből, de mind a kukában végezték, ekkor találtak rá a Rocky című filmmel befutott Stallonéra, aki támogatta a projektet, mivel neki is szüksége volt egy kasszasikerre. Stallone, sztárrá válásának köszönhetően, bele tudott szólni a forgatókönyv írásába, így érte el, hogy a filmben érzőbbé tegye John Rambo karakterét. Miközben Morrell regényében Rambo sokat megöl a rendőrök közül, a filmben csupán csak egy rendőr hal meg, részben a saját hibájából, a többit csak megsebesíti.

Eredetileg Samuel Trautman ezredes szerepét Kirk Douglas játszotta volna, de Douglas azt akarta, hogy a film Rambo halálával érjen véget. Mikor ezt nem voltak hajlandóak teljesíteni, kiszállt a produkcióból és helyére a beugró Richard Crennát választották, akinek ez lett a leghíresebb szerepe.

Kritikai fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film elég jó kritikákat kapott. Chuck O' Leary dicsérte az érzői végződéssel bíró filmet, valamint Stallone alakítását és Jerry Goldsmith zenéjét. A rajongók jogosan tekintik ezt a filmet, nem csak a '80-as évek, de a világ egyik legjobb akciófilmjének is.

A Rambo-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rambo első részét nem múlták felül a későbbi folytatások. A Rambo II már csupán csak az akcióról szólt, ami átmosta a kritikusok agyát. De ez nem akadályozta meg, hogy ez legyen az 1985-ös év második legtöbbet hozó filmje, mivel az első a Vissza a jövőbe volt. A Rambo III-ban megint csak voltak drámaibb pillanatok, de az a film sem nyerte el sokak tetszését.

Egy kisebb vita is kitört a sorozattal kapcsolatban, mivel Ronald Reagan nyíltan kimondta, hogy csodálja Rambo-t (így Reagan kapott egy becenevet: Ronbo).
A negyedik Rambo film, a John Rambo címet kapta és 2008-ban mutatták be.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egyik kaszkadőr eltörte a hátát, mikor átugrott egy rendőrautót.
  • A Rambo név egy almacég márkanevéből származik.
  • Japánul a Rambo "erőszakot" jelent.
  • A Warner Brothers stúdió gondolkozott rajta, hogy a könyvből csinál egy történetet, Clint Eastwood, Steve McQueen, Al Pacino és Dustin Hoffman főszereplésével.
  • A producerek azon is gondolkodtak, hogy John Travolta szerepeljen-e az egyik Rambo részben.
  • Annak a sportboltnak, amit Rambo felrobbant, "The Outpost" volt a neve.
  • A könyv végén Rambo meghal.
  • Eredetileg Rambo a filmben is meghalt volna, le is forgatták azt a jelenetet, de egy kisebb közönségnek tesztként levetítették és azok úgy döntöttek, hogy Rambo maradjon életben, mert úgy lesz lehetőség egy folytatás elkészítésére.
  • A filmről sokan mondják, hogy túlságosan erőszakos. Mindazonáltal a filmben csak egy ember hal meg, aki kiesik a helikopterből. Teasle viszont túléli, holott a könyvben nem ússza meg élve.
  • Azt a jelenetet, ahol Rambo leugrik a szikláról, maga Stallone csinálta meg. A rendező próbálta meggyőzni Stallone-t, hogy ne ő csinálja, mert túlságosan veszélyes. Aggodalma nem volt megalapozatlan, mivel Stallone három bordáját törte el a felvételkor.
  • Sylvester Stallone 3,5 millió dollárt kért a szerepért. Mario Kassar és Andrew Vajna producerek azt mondták, hogy maximum 2 millió dollárt kaphat. A többi 1,5 millió dollár a tévéadásokból származott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. First Blood – IMDb - Box office/business
  2. First Blood (angol nyelven). Box Office Mojo.com. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • film Filmportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap