Római híd (Trier)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
Világörökség
Roemerbruecke Trier 2.jpg
A római híd a Mosel folyón
Adatok
Ország Németország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, IV, VI
Felvétel éve 1986
Elhelyezkedése
Római híd (Trier)  (Németország)
Római híd (Trier)
Római híd (Trier)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′
A római híd Matthäus Merian rézmetszetén, 1646

Trierben a Mosel folyón átívelő római híd Németország legrégebbi hídja, 1986 óta a Világörökség része. Nevezik egyszerűen Mosel-hídnak is.

Az első fából készült római cölöphíd a Moselen már Kr. e. 17-ben létezett. A cölöpök korát 1963-ban állapították meg dendrokronológiai vizsgálatokkal.

Az első kőhíd 45-ben épült, kevéssel lejjebb a római híd jelenlegi helyétől. A pillérek részei alacsony vízállásnál ma is láthatóak.

A mai kőhíd pilléreit 144 és 152 között építették; ez volt a harmadik híd a Moselen a város alapítása óta. Vízálló szádfalak segítségével faragott bazalt- és mészkőtömbökből készítettek alapozást a pilléreknek. A pillérek a folyásiránnyal szemben hegyesednek, hogy jobban ellenálljanak az árvíznek és jégzajlásnak. A masszív pilléreken a római időkben egy fából épített híd állt, ami kb. 10 méteres szélességével jól kiszolgálta a forgalmat. Mivel a híd rendes vízállásnál kb. 14 méternyire volt a Mosel szintje felett, a hajók árbocait nem kellett többé leengedni, amikor lefelé haladtak. Felfelé az erős áramlat miatt vontatásra volt szükség.

A középkorban lebontott hídkapu, a Porta Inclyta a mai napig fejtörést okoz a tudósoknak, akik azon vitatkoznak, hogy a Porta Nigrához hasonló kapu a Mosel bal vagy jobb partján állt.

A kő boltívek csak a középkorban, 1190 és 1490 épültek, lehetséges, hogy Luxemburgi Balduin választófejedelem (13071354) uralkodása alatt. A kilenc római pillérből mára öt maradt meg. A korábbi feltételezés, hogy a kilencből kettőt 1717-18-ban felújítottak volna, már nem állja meg a helyét. A város oldalán fekvő első két pillér már egy római kori átépítés óta a parti töltésben rejtőzik.

1689-ben a francia csapatok felrobbantották a hidat, 1716-18 között a trieri választófejedelem udvari ácsa, Johann Georg Judas újította fel a boltíveket. Ez alkalommal a nyugatról számított ötödik pillérre egy kereszt és egy Szent Miklós-szobor került. 1806-ban lebontották a nyugati hídkaput, 1869-ben a keletit. 1931-ben a hidat kiszélesíttették és ekkor kapta a mai kiugró gyaloghidat.

1945. március 2-án reggel az amerikai csapatok az érintetlen római hídon át bevonultak Trierbe. A német csapatok ismeretlen okból nem robbantották fel a hidat.

A második világháború után, a Mosel csatornázási munkái során átfogó régészeti feltárásokat végeztek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Römerbrücke (Trier) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rheinland-Pfalz/Saarland, Dehio-kézikönyv, 2. kiadás, München 1984,
  • Heinz Cüppers: Die Trierer Römerbrücken, Mainz 1969, ISBN 3923319916

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római híd (Trier) témájú médiaállományokat.