Porta Nigra (Trier)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
Világörökség
Trier Porta Nigra BW 1.JPG
A Porta Nigra város felőli része
Adatok
Ország Németország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, IV, VI
Felvétel éve 1986
Elhelyezkedése
Porta Nigra (Trier)  (Németország)
Porta Nigra (Trier)
Porta Nigra (Trier)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′
A Porta Nigra külső része
A Porta Nigra a Simeonkapuval, 1814

A Porta Nigra (latinul fekete kapu) Trier város egykori római kapuja, a város jelképe, 1986 óta a Világörökség része. Elnevezése a középkorból származik, másik neve Porta Martis, azaz Mars kapuja volt. A helybéliek egyszerűen csak Porta névvel jelölik.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kaput Kr. u. 180 körül építették az akkor Augusta Treverorumnak nevezett Trier városának északi bejárataként. A középkorban kialakult neve, a Porta Nigra, az időjárás viszontagságaiban elszíneződött homokkőre utal. Mindkét név, a Porta Nigra, illetve a Porta Martis első ízben egy 12. századi műben, a Gesta Treverorumban jelent meg. A megfelelő szakasz fordítása így hangzik: „Ők (a trieriek) a Mars-kaput Marsról nevezték el, akit a háború istenének tekintettek; amikor hadba vonultak, ezen a kapun meneteltek kifelé. Fekete kapu lett azonban a neve a gyász miatt, amellyel a csatamezőről visszatértükben áthaladtak alatta.”

Alaposabb szemrevételezésnél a kapu kövein bevésett jelek látszanak, amelyek közül egyesek fejjel lefelé állnak. Ha elfogadjuk az ésszerű feltételezést, hogy ezek a kőfaragók jelei lehettek, ezek segítségével rekonstruálható a kapu építése. Ebben az összefüggésben a legértékesebb leletek a nyugati toronyban találhatók, ahol ezek a jelek dátumot is tartalmaznak. Sajnos azonban az év nincs megadva, így a Porta Nigra korát ezen a módon nem lehet meghatározni. A jelekből azonban jól becsülhető a kapu építésének időtartama, mivel itt több egymásra helyezett kőtömbön is van jelölés. Ha ezeket az időadatokat kivetítjük az építmény egészére, figyelembe véve az építkezés ésszerű szakaszolását és kihagyva a telet (mint ami alkalmatlan az építkezésre), akkor a Porta Nigra építési ideje kettő és négy év között lehetett.

A kapu azonban véglegesen soha nem készült el. Például az ajtók sarokvasához a nyílásokat már előre elkészítették, de a kapu tengelyében a tömbök még mindig nincsenek készre faragva, így záródó ajtót soha nem lehetett beépíteni.

A Porta a gyakorlatlan szemlélőre is befejezetlen benyomást tesz, például a kifelé néző homlokzaton az előre odakészített lizenák teljesen megmunkálatlan állapotban maradtak. A lyukak, amelyeket középkori fémtolvajok hagytak maguk után, amikor az építkezésnél használt vaskapcsokat és ólomöntvényeket kitörték, csak erősítik ezt a benyomást.

A város északi felén álló Porta Nigra mellett a városnak további kapujai is voltak: Porta Alba (fehér kapu) keleten, Porta Media (középső kapu) délen, illetve a Porta Inclyta (híres kapu) a Mosel hídja felé.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trieri Simeon görög szerzetes 1028 után költözött az épületbe, feltehetően befalaztatta magát. 1035-ben bekövetkezett halála után a földszinten temették el és szentté nyilvánították. Az ő tiszteletére épült a Simeon-káptalan és a kaput is templomként használták. Ehhez két egymáson fekvő templomcsarnokot építettek, amelyekből egy apszis ma is látható.

A Porta Nigra tulajdonképpeni városkapuját betömték és egy külső lépcsőn át közvetlenül a mai első emeletre lehetett jutni. A városkapu funkciót a Simeonkapu vette át, amelyet a Porta Nigra keleti oldalához toldtak. Ezt a Portához képest kisméretű kaput az 1389-ben épített erődített torony, az úgynevezett Ramsdonkturm védte.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1802-ben I. Napóleon megszüntette a templomot és a káptalant, és 1804 októberében tett látogatásakor elrendelte az egyházi toldalékok lebontását oly módon, hogy csak a római kapu maradjon. Ez 1804 és 1809 között meg is történt.

1979. szeptember 11-én a Porta Nigrát jelképesen elfoglalták az atomenergia ellen tiltakozók.

1940-ben a Porta Nigra első ízben szerepelt a Német Birodalom bélyegén. 1947 és 1948-ban is adtak ki bélyeget, ahol a Porta Nigra Rajna–Pfalz motívumaként szerepelt. 1984-ben a Német Szövetségi Posta különkiadású emlékbélyeget bocsátott ki Trier 2000. évfordulójára.

2017-re egy 2 eurós emlékérme kibocsátását tervezik, amelyen a Porta Nigra Rajna-Pfalz tartomány szimbólumaként jelenne meg.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Porta Nigra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porta Nigra (Trier) témájú médiaállományokat.