Réz(II)-oxid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Réz(II)-oxid | |
|---|---|
-oxide-unit-cell-3D-balls.png) |
 |
| IUPAC név | Copper(II) oxide |
| Kémiai képlet | CuO |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1317-38-0] |
| Tulajdonságok | |
| Moláris tömeg | 79,545 g/mol |
| Sűrűség | 6,31 g/cm³ |
| Olvadáspont |
1201 °C + (1474 K) |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Tiltott sáv | 1,2 eV |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin |
| Tércsoport | C2/c |
| Rácsállandó | a = 4,6837 Å,b = 3,4226 Å,c = 5,1288 Å |
| Rácsállandó | α = 90°, β = 99,54°, γ = 90° |
| Veszélyek | |
| MSDS | ScienceLab.com |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |
0
2
0
|
| R mondatok | R22, R50/53[1] |
| S mondatok | S22, S61[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Réz(II)-szulfid |
| Azonos anion | Nikkel(II)-oxid Cink-oxid |
| Rokon vegyületek | Réz(I)-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A réz(II)-oxid (CuO; nyelvújításkori magyar nevén rézéleg[2]) fekete színű por, vízben oldhatatlan.
Reakciói[szerkesztés]
Hidrogén vagy szén-monoxid segítségével tiszta rézzé redukálható:
- H2 + CuO → Cu + H2O
- CuO + CO → Cu + CO2
Savakkal reagáltatva réz(II)sókat alkot:
- CuO + 2HNO3 → Cu(NO3)2 + H2O
- CuO + 2HCl → CuCl2 + H2O
- CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O
- CuO + 2CH3COOH → (CH3COO)2Cu + H2O
- CuO + 2NH2CH2COOH → (NH2CH2COO)2Cu + H2O
- CuO + 2C6H8O7 → (C6H5O7)2Cu + 3H2O
Előállítása[szerkesztés]
Réz hevítésekor keletkezik, de a kapott anyag nem tiszta, réz(I)-oxidot is tartalmaz.
Ezért tiszta réz(II)-oxidot a következő anyagok hevítésével állítják elő:
- CuCO3 → CuO + CO2
- Cu(OH)2 → CuO + H2O
- 2Cu(NO3)2 → 2CuO + 4NO2 + O2
Források[szerkesztés]
- ^ a b c A réz(II)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 14. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ Péch Antal. Magyar és német bányászati szótár. II. Német-magyar rész. Selmecz[bánya]: [s.n.] (1879)
