Réz(I)-oxid

Réz(I)-oxid
Általános
Magyar név	Réz(I)-oxid
IUPAC név	Copper(I) oxide
Egyéb nevek
Képlet	$\mathrm{Cu_2O}\,\!$
Moláris tömeg	143,09 g/mol
Megjelenés	barnás-vörös por,
CAS-szám	[1317-39-1]
EINECS (EG) szám
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	6 g/cm3, szilárd
Oldhatóság vízben	nem oldódik
Olvadáspont	1235 °C (1508 K)
Forráspont	1800 °C (2070 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő	kJ/mol
Moláris hőkapacitás	J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)
R-mondatok	R22, R50/53
S-mondatok	(S2), S22, S60, S61
Lobbanáspont	-
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion	Oxidok
Azonos kation	szervetlen rézvegyületek
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A réz(I)-oxid (nyelvújításkori magyar nevén rézélecs) vörös színű por, vízben nem oldódik. Atomrácsos jellegű vegyület. Az összegképlete Cu₂O. A természetben rézércként (kuprit) található meg vörös színű kőzetekben. A réz oxigénnel találkozó felülete lassan alakul át oxiddá, mesterségesen magas hőmérsékleten oxidálják nagy nyomáson. További hevítéssel réz(II)-oxidot nyerünk belőle.

Története

Ez az oxid volt az első anyag, amiről kiderült, hogy félvezető tulajdonságokkal bír. 1924-től kezdve, a szilícium felhasználása előtt használták a félvezetőgyártásban.

Előállítása

Ha réz(I)-só oldatához hidroxidionokat juttatnak (például lúgoldatot adnak hozzájuk), a réz(I)-oxid csapadék alakjában leválik.

$\mathrm{2 \ Cu^+ + 2 \ OH^- \rightarrow Cu_2O + H_2O}$

A Fehling-próba során a réz(I)-oxid vörös módosulata válik le csapadékként. A Fehling-próba redukáló tulajdonságú szerves vegyületek, például aldehidek vagy egyes cukrok kimutatására szolgál. Ekkor a borkősav rézzel alkotott komplexének lúgos oldatából keletkezik réz(I)-oxid redukcióval.

Forrás

• Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat Kiadó, Budapest, 1975. 220. oldal