Purgly család

A jószáshelyi Purgly család egyike a XIX. században nemesített magyar családoknak.

Története

A bajorországi származású családból evangélikus felekezetű Győrben lakó Purgly János (1800–1876) és Purgly György (1781–1842) táblabírók kaptak magyar nemességet I. Ferenctől 1820. október 27-én. A család előnévhasználata nem egyértelmű, általában jószáshelyi predikátummal fordulnak elő, de jószási formában sem ritka. Purgly János Aradra került, és ott vette el rajkai Friebeisz Emília (1815–1901); leszármazottja Horthy Miklósné Purgly Magdolna volt. Purgly György Győrben maradva, második nejétől, Skarkay Erzsébettől (1794–1847) származó gyermekeitől származik a dunántúli ága a családnak.

Az evangélikus kisnemesi család valószínűleg házasságok révén egyre nagyon birtokokra tett szert, Jánosnak az 1890-es években már mintegy 1500 holdnyi földje volt az Alföldön. Megemlítendő még Sándor, aki országgyűlési képviselő és a szabadkai takarékpénztár igazgatója is volt. Több jelentős családdal álltak rokonságban, így például a Vásárhelyi, az Urbán, a Sennyey és a Horthy családokkal. A két legjelentősebb családtag Magdolna, aki 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya volt, és unokatestvére, Emil aki fölművelésügyi miniszter és Csanád vármegye főispánja is volt. A családtagok többnyire Csanád, Moson, Győr, Torontál és Arad vármegyében éltek.

Címer

Borovszky Samu monográfiája szerint:

Czímer: négyelt pajzs. I. kékben, kardot tartó arany oroszlán. II. veresben, arany búzakéve. III. veressel és ezüsttel, hatszor hullámosan vágva. IV. kékben, zöld alapon, fehér lovon ülő, kivont kardot tartó huszár. Sisakdísz: kék ruhás, veres csákos, jobbjában kivont kardot, baljában olajágat tartó, kinövő huszár. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.

Források

• a Purgly családfa
• Magyar életrajzi lexikon (online hozzáférés)
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai XIII., Bács-Bodrog vármegye, 1909. (online hozzáférés)