Vörös tűzhal

Pterois volitans
	Akváriumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes);
Család:	Skorpióhalfélék (Scorpaenidae);
Alcsalád:	Pteroinae;
Nem:	Tűzhalak (Pterois); Oken, 1817
Faj:	P. volitans;
Tudományos név
	Pterois volitans; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Gasterosteus volitans Linnaeus, 1758; Pterois lunulata (non Temminck & Schlegel, 1843);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pterois volitans témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pterois volitans témájú médiaállományokat és Pterois volitans témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. február 28.) ezen a változaton alapul.

A Pterois volitans a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a skorpióhalfélék (Scorpaenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Pterois volitans előfordulási területe a Csendes-óceán és az Indiai-óceán keleti része, főleg Nyugat-Ausztrália korallzátonyai. Japán déli részétől és Új-Zéland északi részétől, keletre a Marquises-szigetekig és a Pitcairn-szigetekig sokfelé megtalálható. A Vörös-tengertől egészen Szumátráig a hasonló közönséges tűzhal (Pterois miles) helyettesíti.

Megjelenése

Ez a hal legfeljebb 38 centiméter hosszú, de már 16 centiméteresen felnőttnek számít. Hátúszóján 13 mérgező tüske látható. Pikkelyei kerek sima szélűek (cycloid). A különböző élőhelyeken élő példányok, különböző színűek lehetnek. Minél közelebb élnek a parthoz, annál sötétebbek. A torkolatokban élők majdnem teljesen feketék. A szemei fölött gyakran nagy nyúlványok ülnek.

Életmódja

Trópusi, tengeri hal, amely a 2-55 méteres mélységekben levő korallzátonyokon él. A 22-28 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli. A lagúnák és partközeli korallszirtek lakója. A felnőtt állat magányos; nappal egy rés közelében, fejjel lefelé, mozdulatlanul pihen. Az ivadék, szülőhelyétől gyakran messze elvándorol; emiatt óriási e halfaj elterjedési területe. Tápláléka kisebb halak és rákok. Vadászatkor a hatalmas mellúszóinak segítségével sarokba szorítja zsákmányát, aztán hirtelen mozdulattal beszippantja azt.

Legfeljebb 10 évig él.

Felhasználása

A Pterois volitansnak van ipari mértékű halászata. Főleg az akváriumok számára halásszák, azonban ízletes húsa miatt széles körben fogyasztják is. Halászatkor és feldolgozáskor azonban vigyázni kell, mivel mérgező tüskéi nagy fájdalmakat okozhatnak.