Pettyes vízicsibe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 22:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Pettyes vízicsibe
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Porzana
Faj: P. porzana
Tudományos név
Porzana porzana
Linnaeus, 1766
Elterjedés
A pettyes vízicsibe elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A pettyes vízicsibe elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pettyes vízicsibe témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes vízicsibe témájú médiaállományokat és Pettyes vízicsibe témájú kategóriát.

A pettyes vízicsibe (Porzana porzana) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj

Előfordulása

A mérsékelt övi Európában és Ázsia nyugati részén költ, telelni Afrikába és Indiába vonul. Időszakosan vízzel borított rétek, szikes mocsárrétek, zsombékosok lakója.

Kárpátmedencei előfordulása

Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon. Megfelelő időjárás mellett egy-egy példány itt is telel.

Megjelenése

Testhossza 22-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-42 centiméter, testtömege 70-110 gramm. Tollazatát pettyek díszítik, ami segíti beolvadni a környezetébe.

Fiatal példány

Életmódja

Apró gerinctelen állatokat, vízicsigákat, gilisztákat és zöld növényi részeket keresgél vízben, amiért akár alá is bukik.

Szaporodása

Zsombékosokban készíti fészkét. Fészekalja 10-12 tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. A kikelt fiókák fészekhagyók.

Tojásai

Források