Perzsia királyainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták. A legkorábbinak ezek közül az Akhaimenidák dinasztiáját tartják (i. e. 648i. e. 330), ami az árják egyesült királysága fölött uralkodott. Ez eredetileg a mai iráni tartomány, Fársz területén jött létre, és Nagy Kürosz uralma alatt. Az itt fönnálló birodalmakat 1935-ig a nyugati történészek többnyire a "Perzsa Birodalom" névvel illették.

Az i. e. 700 utáni neveknek, mivel görög forrásokból származnak, a formája is görögös.

Korai birodalmak Perzsiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elámita királyság (i. e. 3000i. e. 600)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Irán területén Elám volt az első állam, amiről ismeretekkel rendelkezünk. Az elámiak nyelve nem tartozott sem a sémi, sem az indoeurópai nyelvek közé, a kutatók sejtése szerint a dravida nyelvcsalád tagja lehetett.

Méd Birodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A médek az i. e. 8. század végén költöztek a Zagrosz-hegységbe, i. e. 703-ban jelentek meg Szín-ahhé-eríba évkönyvében, mint addig ismeretlen nép. Az i. e. 7. században meghódították Perzsiát, Babilonnal összefogva megdöntötték az Asszír Birodalmat és az Arab-félszigetre is behatoltak. Így jött létre a Méd Birodalom, amit i. e. 550-ben Nagy Kürosz beolvasztott az Óperzsa Birodalomba.

Óperzsa Birodalom, Akhaimenida-dinasztia: i. e. 559i. e. 329[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hellenisztikus korszak királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makedón Birodalom, Argoszi-dinasztia: i. e. 330i. e. 310[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I. Perdikkasz által alapított Argoszi-dinasztia az i. e. 7. század óta uralkodott Makedóniában. A dinasztia leghíresebb tagja, Nagy Sándor a Perzsa Birodalom meghódításával létrehozta a rövid ideig egységes Makedón Birodalmat.

Szeleukida Birodalom, Szeleukida-dinasztia: i. e. 305164[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. e. 3. század közepétől a Szeleukidák változó sikerrel harcot folytattak az egyre növekvő Párthus Birodalommal, végül az i. e. 2. század közepére teljesen elvesztették az iráni területek feletti ellenőrzést.

Párthus Birodalom, Arszakida-dinasztia: i. e. 247i. sz. 224[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szászánida-dinasztia, a perzsa reneszánsz: 224-651[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szászánida-dinasztia az Akhaimenidáktól származtatta magát. 224-ben letaszították trónjáról a párthus uralkodót, és a megalapították a Szászánida Birodalmat, amely Rómának éppoly félelmetes ellenfele volt, mint a párthusok. 651-ben az arabok foglalták el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003 ISBN 9635478496