Perzsa onager
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Equus hemionus onager | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Perzsa onager témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa onager témájú kategóriát. |
A perzsa onager (Equus hemionus onager) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó onager (Equus hemionus) alfaja.
Előfordulása
A Kaukázus vidékén él: Törökországban, Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban és Ukrajnában él (az utóbbinak a területére nem tartozik a Kaukázus, de ott is él kb. 200 példány.) Régen élt még Lengyelországban is. [forrás?]
Legnagyobb populációja az iráni Khar Turan Nemzeti Parkban található.
Megjelenése
Átlagos magassága 1,5 méter, testhossza 2 méter, testtömege 250 kilogrammot. Kisebb mint a többi alfaj.
Életmódja
Növényevő, füvekkel, bokrokkal, és a lombozattal táplálkozik.
Gyors futó, de néha áldozatául esik medvéknek, farkasfalkának, vadkutyáknak, hiúzoknak és leopárdoknak, a tigris is megtámadja. Füvet eszik. Az ember kizárólagos farmokon tenyészti. Régen a nomád népeknek fontos állata volt. A törzs, ha letelepedett, a bőréből sátrat, ruhát készítettek. A hátán terhet hordattak. Húsát megették és igavonásra is használták az állatot. Tartása egészen a 16. századig fennmaradt. Mára védett, mert orvvadászok vadásznak rá. A perzsa onager legtöbb példánya Iránban él, innen ered a neve. Perzsa nyelven: dzsomki gtzuilmew, melynek jelentése gyors futó. [forrás?]
Szaporodása
365-368 nap vemhességi idő után hozza világra, általában egy utódját.
Források
- ↑ Animaldiversity.ummz.umich.edu: Animal Diversity (angolul)
- ↑ Zoobudapest.com: Budapesti Állatkert - magyar neve. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (magyarul)
