Patagóniai menyét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Patagóniai menyét
Lyncodon patagonicus1.jpg
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Lyncodon
Gervais, 1845
Faj: L. patagonicus
Tudományos név
Lyncodon patagonicus
(de Blainville, 1842)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Patagóniai menyét témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Patagóniai menyét témájú kategóriát.

A patagóniai menyét (Lyncodon patagonicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó Lyncodon nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A patagóniai menyét a dél-amerikai Patagónia síkságain megtalálható. Argentína és Chile területén honos.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L. p. patagonicus de Blainville, 1842
  • L. p. thomasi Cabrera, 1928

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem túl nagy, testhossza 40 cm körüli, ám ebből 15 cm a farka. Apró,rövid lábai erős karmokban végződnek, melyeknek nagy hasznát veszi, amikor a patagóniai síkságon neki áll üreget ásni. Kemény, sprőd szőrzete vörösesbarna. Feje tetejéről kiindulva világos, sárgás sáv keresztezi pofáját, és lenyúlik a nyaka alá, egészen a mellkasáig. Hosszú tapintósörtéivel a sötétben is könnyedén érzékeli az akadályokat. Sajátos fogazata 28 fogból áll, és a hiúzéhoz hasonlít. A Lyncodon nem neve erre utal, jelentése „hiúzfog”.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napközben földmélyedésekben vagy sziklahasadékokban pihen. Éjjel aktív, az est leszálltakor nekivág a pusztának táplálék után kutatva. Rendkívül mozgékony, ügyes állat, szaglása és hallása módfelett fejlett. Szinte bármilyen talajon mozgó célpontra vadászik. földön megpihenő madarak, apróbb hüllők: gyíkok vagy kisebb kígyók éppúgy beleférnek étrendjébe, mint a kétéltűek: békák és varangyok. Elrabolja a földön fészkelő madarak tojásait, de főképp rágcsálókat ejt el, például egeret és patkányt. A patagóniai menyét oly mértékben agresszív, hogy nem retten el a nála nagyobb termetű állatoktól sem, ezeket is sikerrel leteríti. Amikor a lakott területekre merészkedve beoson a tyúkólakban, erős vadászösztöne miatt valamennyi menekülni próbáló szárnyast torkon ragad és megfojt: jóval többet, mint amennyi éhsége csillapításához elegendő lenne számára. A patagóniai menyét élettartama ismeretlen.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a tél végére esik. A nőstény 2 hónap vemhesség végén 2 kölyöknek ad életet október-november, ami a déli félgömbön késő tavaszi időszaknak felel meg. A kölykök születésükkor csupaszok és vakok. Egy hónapos korukra puha pihék borítják testüket, és kinyílik a szemük. Az anyaállat körülbelül 2 hónapig szoptat. A kicsikről mindkét szülő gondoskodik, és az elválasztás után felváltva szerzik számukra a táplálékot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]