Paradicsom-sarlósmoly
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Tuta absoluta (Meyrick, 1917) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
1917
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paradicsom-sarlósmoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom-sarlósmoly témájú médiaállományokat és Paradicsom-sarlósmoly témájú kategóriát. |
A paradicsom-sarlósmoly, paradicsom levélaknázómoly vagy egyszerűen paradicsommoly (Tuta absoluta) veszélyes kártevő lepkefaj a sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) családjában.
Elterjedése[szerkesztés]
Őshazája Dél-Amerika, a fajt 1917-ben találták meg először Peruban. A 20. sz. folyamán Dél-Amerika nagy részén elterjedt, nagy jelentőségű kártevővé vált.
Első európai megjelenése Dél-Spanyolországban volt 2006-ban, első magyarországi példányát 2009-ben[1] vagy 2010-ben találták meg.[2] Eredeti elterjedési területén kívül jelenleg Európa nagy részén, Ázsiában a Közel-Keleten és Afrika nagy részén is előfordul a faj.
Megjelenése[szerkesztés]
Szárnyfesztávolsága 10–12 mm, elülső szárnyának alapszíne szürkés, sárgás, rajta fekete foltok láthatók. A hátsó szárny töve világosabb, csúcsa felé sötét, barnásszürke. Megjelenésében hasonló a rozsdaszárnyú sarlósmolyhoz (Scrobipalpa atriplicella).
A sárgásfehér színű tojások 0,2–0,4 mm hosszúságúak, melyből a frissen kelt lárvák 0,4–0,5, a kifejlett hernyók 9–10 mm-es nagyságot érnek el; alapszínük sárgászöld, fejükön fekete foltot viselnek.
Életmódja, kártétele[szerkesztés]
A kártevő alak a lárva, mely elsősorban a paradicsom leveleiben készít járatokat, itt aknázó életmódot folytat, de képes megrágni tápnövény szárát és a termést is. A paradicsomon kívül egyéb burgonyafélékhez (Solanaceae) tartozó növényeket és egyéb fajokat (pl. veteménybab, petúnia) is tápnövényének tekinthet. Táplálkozásával a lárva jelentős levélfelületet képes aknázni.
A nőstény a levelekre, esetleg a szárra rakja le összesen 250-300 tojását. Nem differenciál, a levél színére és fonákára egyaránt helyez tojásokat. A hernyók kedvező hőmérsékleti körülmények között 4-5 nap alatt kelnek ki. A hernyó sorozatos vedlések után a levélben, talajban, vagy egyéb rejtekhelyen bábozódik. Gyakran veszi igénybe a különböző növényházi eszközöket, pl. rakodóládákat, melyek következtében könnyedén terjedhetnek egyik helyről a másikra. A bábstádium hossza 9-10 nap. A nőstény imágók élettartama 10-15 nap, a hímeké mindössze 6-7. A nőstények naponta legfeljebb egyszer párzanak, életükben összesen maximum 6 alkalommal.
Határozatlan nemzedékszámú faj, megfelelő hőmérsékleti körülmények között folyamatosan jelen vannak, termesztőberendezésekben évente akár 10-12 nemzedéke is kifejlődhet, melyek át is fedik egymást. A fejlődés független a nappalhosszúságtól. A nőstények párzás nélkül is raknak termékeny tojásokat, tehát a faj szűznemzéssel is képes szaporodni.
Az imágók nappal rejtőzködnek, alkonyatkor aktivizálódnak, és a kora hajnali órákig repülnek.
Védekezés[szerkesztés]
Előrejelzés[szerkesztés]
A védekezés megfelelő időzítéséhez ismerni kell a faj rajzási idejét, ami különböző előrejelzési technikákkal valósítható meg.
A faj nősténye által termelt szexuálferomon kémiai összetétele ismert, szintetikus úton előállítható, így alkalmas a faj hímjeinek csapdázására.[3] Mivel az imágók a lombozat alsó szintjében aktívak, a csapdák elhelyezését a növénymagasságtól függetlenül 60 cm-es magasságba érdemes kihelyezni.
Előrejelzésre és tömegcsapdázásra is alkalmasak a fénycsapdák, hátrányuk azonban, hogy a növényházakba telepített hasznos szervezeteket is elpusztíthatják.
Megelőzés[szerkesztés]
Azokban a növényházakban, ahol a faj még nem jelent meg, a megelőzésre kell fektetni a legnagyobb hangsúlyt. A termesztőberendezésekbe érkező eszközök, áruk alapos átvizsgálása, kettős ajtós beléptetési rendszer, illetve szellőzőkre elhelyezett izolációs háló alkalmazásával jelentősen csökkenthető a kártevővel való fertőződés veszélye.
Biológiai védekezés[szerkesztés]
A védekezési technológia javarészt a biológiai védekezési módszerek alkalmazásából tevődik össze. A kártevő ellen jól bevethető a Macrolophus melanotoma ragadozó poloska és a Trichogramma achaeae tojásfürkész, állománypermetezésre a Baciullus thuringiensis var. kurstaki baktériumfaj használható.
Kémiai védekezés[szerkesztés]
A védekezés rendszerében a kémiai védekezésnek kiegészítő szerep juthat, a permetezésre spinosad, indoxakarb, imidacloprid hatóanyagú növényvédő szerek használhatók.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horváth Csilla. „A zöldség- és gyümölcságazat lehetőségei”. Kertészet és Szőlészet 64 (38), 9. o.
- ↑ Gólya G. (2010): The first report of Tuta absoluta in Hungary. – EPPO Reporting Service No. 3, 2010/052.
- ↑ Paradicsom levélaknázómoly - Tuta absoluta Meyrick (PDF). CSALOMON® csapdák. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
Források[szerkesztés]
- Ágoston J., Fazekas I. (2014). „Újabb adatok a paradicsom-sarlósmoly (Tuta absoluta Meyrick, 1917) magyarországi elterjedéséről és biológiájáról (Lepidoptera: Gelechiidae)” (PDF). e-Acta Naturalia Pannonica 7, 5-14. o. [2015. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 2061-3911. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- Orosz R.: Tuta absoluta – „Dél-amerikai paradicsom aknázómoly” (PPT). Hidrokultúra 94 Kft., 2010. február 16. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- Pénzes B., Sipos K. (2015). „A dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta) - Veszélyes kártevők sorozat III./4.”. Agrofórum (4), 59-66. o. ISSN 1788-5884.
