Ugrás a tartalomhoz

Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium szócikkből átirányítva)
Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium

Alapítva996
HelyMagyarország, Pannonhalma
Típus
OM-azonosító030697
Elhelyezkedése
Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium
Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 17° 45′ 41″47.552222°N 17.761389°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 17° 45′ 41″47.552222°N 17.761389°E
Térkép
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium weboldala
A gimnázium és diákotthon az épületegyüttes jobb oldalán látható,  alakú épületszárny. A tantermek az alsóbb szinteken, a kollégiumi rész fölöttük található

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal egybeépült, a bencés kongregáció által fenntartott, neves középiskola Magyarországon, ahol bencések és civilek tanítanak.

Története

[szerkesztés]

Az első hazai középszintű iskolát a Szent Benedek-rendi szerzetesek szervezték Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán, írásos adatok szerint a XI. század elején. Az iskola a kolostor alapítása (996) táján megkezdte működését, és egészen a XVI. század végéig, a kolostor török elfoglalásáig megmaradt. Egy évszázaddal később, 1690-ben bölcseleti oktatás kezdődött Pannonhalmán, amely 1702-ben teológiai kurzussal egészült ki. 1786-ban II. József feloszlatta a hazai bencés szerzetesházakat, majd 1802-ben Habsburg I. Ferenc jóvoltából indulhatott újra az oktatás, aki feltételként szabta, hogy a szerzeteseknek iskolákat kell alapítaniuk és szélesebb körben kell tanítaniuk: így újjászervezve folytatódott a bölcseleti-teológiai képzés. 1920 és 1928 között gimnázium működött Pannonhalmán.

A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot mai formájában 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom „olasz” gimnáziumot szerettek volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A saját tanterv alapján működő olasz nyelvű gimnázium ugyanazon év őszén nyílt meg, amelynek első végző osztálya 1947-ben érettségizett. 1948-ban a gimnáziumot államosították (a monostorral összekötő folyosókat lefalazták), de 1950-től ismét a bencés rend gimnáziuma lett Pannonhalmi Bencés Gimnázium néven (a „Pannonhalmi” később kikerült a névből, majd az egyházzenei iskolára való utalással bővült). Egyike volt annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a szocializmus alatt is fennmaradhatott Magyarországon.

1995 nyarán – a millenniumi ünnepségekre és II. János Pál pápa látogatására is készülve – az iskola épületét teljesen felújították, az alagsort átépítették.

Oktatási rendszere

[szerkesztés]

A kezdet kezdetén tízéves korukban kerültek ide a fiúk (egy rövid időszakot kivéve azóta is csak fiúgimnáziumként működik), egy osztályban huszonöten voltak, az iskolát pedig nyolcosztályosra tervezték. A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült. Az osztályközösség a diákotthonban is együtt maradt, egy hálóban lakott, az osztályfőnök pedig többnyire diákotthoni nevelő (prefektus) is volt. Később az iskola négyosztályos lett, majd ezzel párhuzamosan 1993-tól a hatosztályos rendszer is megjelent;[1] mindkettőbe van beiskolázás.

Az osztályok nemcsak a délelőtti tanítás során, hanem a kollégiumban is együtt élnek. A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek, és szinte mindannyian a diákotthonban laknak. Az elhelyezés kb. 30 fős nagyhálókban, illetve az utolsó két éveseknek 4 (olykor 6) fős szobákban történik.

Az iskolában számos szakkör és sportlehetőség van, valamint ének-, zenekar, egyéb művészeti ágak, illetve KRESZ-tanfolyam, azonkívül a filmvetítések is rendszeresek. Első idegen nyelvként angolt vagy németet, másodikként olaszt, latint vagy franciát lehet tanulni, továbbá igény szerint választható (a fentieken kívül) az orosz, spanyol és a héber nyelvek valamelyike is. A szombat is tanítási nap. Testvériskolai kapcsolatokat ápolnak Németországban, Ausztriában, Angliában, az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban, Ukrajnában és Romániában lévő oktatási intézményekkel, és lehetőség van egy-egy tanévet Németországban, Ausztriában vagy az USA-ban tölteni.

Az iskola hagyományosan jó eredményeket ér el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV),[2] és a diákok a felvételiken is jól helytállnak.[3]

Alumni-szervezetek

[szerkesztés]

A Bencés Diákszövetség az egykori bencés diákokat fogja össze és így biztosítja a tanévek után is az összetartást a volt diákok között. Tagjaink azok az öregdiákok, akik az ország bencés középiskoláiban érettségiztek vagy legalább egy évet jártak oda.

A Pannonhalmi Bencés Alumni pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium önálló öregdiák-szervezete. Elsődleges célja a gimnázium céljainak támogatása, öregdiákjai közötti kapcsolatok ápolása és Pannonhalma értékeinek mind élőbb képviselete. A Bencés Diákszövetséggel szoros kapcsolatot kíván fenntartani.

Igazgatói

[szerkesztés]

  • Kováts Arisztid (1939–1945)
  • Jámbor Mike (1945–1947)
  • Hajdú Lukács (1947–1948)
  • Legányi Béla Norbert (1950–1952)
  • Monsberger Ulrik (1952–1956)

  • Söveges Dávid (1956–1957)
  • Vályi Hugó (1957–1962)
  • Monsberger Ulrik (1962–1965)
  • Kapuy Vitál (1965–1973)
  • Jáki Zénó(wd) (1973–1977)
  • Csóka Gáspár(wd) (1977–1979)

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Új Ember. [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  2. OKTV-eredmények. [2011. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  3. Felvételi statisztika. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)

Források, külső hivatkozások

[szerkesztés]