Oyster card

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oyster kártya

Az Oyster egy elektronikus kártya, amelyet a londoni tömegközlekedés megkönnyítésére vezettek be 2003 júliusában. Tárolja a megvásárolt közlekedési bérletünket vagy a rátöltött pénzösszeget, amiből a rendszer automatikusan levon minden egyes utazásnál. A kártya nem más, mint egy RFID kártya, így nem kell automatába betenni, vagy lehúzni a mágnescsíkot, csak az olvasó felett elhúzni. A kártya bankkártya méretű.

Tartalomjegyzék

Képességei[szerkesztés]

  • Tárolja az előre megváltott bérleteket vagy maximálisan 90 fontnyi összeget,
  • A rajta lévő bérlettel lehet vele utazni,
  • Ha nincs bérlet akkor a kártyán lévő összeg terhére lehet utazni,
  • Amennyiben az embernek nincs bérlete, van egy napi limit, amennyinél többet a rendszer nem von le bármennyit is utazunk,
  • Oysterrel fizetett utazás mindig olcsóbb, mint az egyedileg megváltott papírjegy.

Árak[szerkesztés]

Ha megadjuk a hitel/debit kártyánkat akkor az Oyster képes automatikusan feltölteni magát, ha az összeg £5 alá csökken. Az alábbiakban a 2008-as árak fognak szerepelni. London drága város, és a tömegközlekedés sem olcsó. A város zónásított, a belváros az 1-es zóna, külváros az M25 autópálya gyűrűig a 6-os zóna. A jegyárakban van további 2 opció, a csúcsidő és nem csúcsidő: utóbbi ha 9:30 után kezdjük az utazást.

  • Egy buszjegy: £1.30, a busz nem zónásított
  • Napi limit: £8.10 illetve £5.80 (csúcs/nem csúcs)
  • Egyszerű metrójegy: £2.70 illetve £2.20
  • Heti buszbérlet: £13.80, havi £53.00
  • Heti metróbérlet: £30.20, havi £116.00
  • Egy teljes 1-6 zónás heti bérlet: £47.60, ami havonta £182.80
  • Az Oysteren kívül lehet egyenként vásárolni papír jegyet is, ami a párizsi jegyhez hasonlóan mágnescsíkot tartalmaz, de ez sokkal drágább. A sima jegy ami Oysterrel £2.70 az papírjegyben £4! Az Oyster kártya egyébként ingyen van, ha az ember mindjárt bérletet is vásárol hozzá, és £5 enélkül.

További előnyei[szerkesztés]

  • Például ha van valakinek egy 1-3 bérlete és kimegy metróval az 1-esből a 4-es zónába akkor a rendszer automatikusan észreveszi hogy a 3-as zónáig van bérlete és csak az 3-4 zóna különbözetet vonja le a kártyáról (feltéve hogy van rajta pénz).
  • Az Oysteren lévő bérletet lehet használni az azonos zónákban közlekedő vonatokon.

Használata[szerkesztés]

Oyster olvasó

A londoni tömegközlekedés struktúrájáról röviden annyit, hogy a város (Greater London) 6 zónára van osztva, belváros az 1-es és a körgyűrűhöz legközelebbi részek a 6-os zóna. A metróvonalak zónásítottak és egészen a 6-os zónáig járnak. Persze itt egy kicsit más fogalma van a metrónak és a vonatnak a német U-Bahn és S-Bahn-hoz képest. Itt metrónak hívnak minden olyan vonalat ami a belvárosban a föld alatt megy. Ettől függetlenül ezek a külvárosokban úgy néznek ki mint a HÉV vagy egy S-Bahn. A metrók is két részre oszthatók, az egyik a legrégebbi járatok, amelyek felszín alatt futnak, és angol vasúti űrszelvényűek (District, Circle, Metropolitan, stb.) és a mélyvezetésű metrók amiben alig lehet egyenesen felállni annyira alacsony (Piccadilly, Jubilee, Northern, Victoria, Central, stb.). A metrón kívül van még az Overground, amely pár volt vasútvonal amit szintén a tömegközelekdési társaság üzemeltet, vasútvonalak valamint a DLR, ami Kelet-Londonban egy automata vezérlésű magasvasút. Ezek eddig mind zónásítottak. Londonban mára csak Dél-Londonban van egy villamoshálózat, amely 3-4-5 zóna bármelyikére érvényes jeggyel használható, és a rengeteg buszjárat, amely zónáktól függetlenül használható.

Minden metrómegálló (kivételek mindig vannak) kapukkal van elzárva, amit vagy az Oyster kártyával lehet nyitni (az olvasóra helyezett kártyával), vagy a papír jegyet a megfelelő nyílásba kell betenni, amit aztán a kapu visszaad (vagy elnyel az út végén) a kapu középén. Minden állomáson van legalább 2 Oyster automata, ahol ellenőrizhetjük az egyenlegünket, föltölthetünk rá pénzt, vagy vehetünk bérletet. Ezen kívül minden állomáson van pénztár (ablakkal a kapu mindkét oldalán) ha nem szeretjük az automatát. Szintén minden állomáson van egy nagy kapu, amit a személyzet tud nyitni ha valaki kerekesszékkel szeretne átgurulni, illetve van nyílás a csomagok áttuszkolására, hogy ne a kapuknál kelljen velük szenvedni.

Az emeletes buszokon felszállás az első ajtónál van, ahol a sofőr melletti olvasóhoz kell érinteni a kártyát. Csuklós buszokon minden ajtónál van (több) olvasó. Itt ugyan a bliccelés lehetséges de minden busz be van kamerázva, amit rögzítenek.

A rendszer az utazás megkezdésekor csak rögzíti, hogy hol léptünk be a rendszerbe, és amikor valamelyik kapun kilépünk, akkor kiszámolja hogy hány zónát utaztunk, mire van bérletünk és levonja a megfelelő összeget (ha nincs érvényes bérlet). A metrómegállókon nem kell kijelentkezni és bejelentkezni az átszállásnál, így egy jeggyel bármennyit utazhatunk.

A városvezetés szeretné az Oyster használatát a városban közlekedő összes vasúttársaságra kiterjeszteni. Bérlettel most is lehet utazni az érvényes zónákon belül, de a kártyára töltött pénzzel a vonaton nem lehet utazni. Ennek feltétele egyrészt a tömegközlekedési vállalat és a vasúttársaságok közötti elszámolás megoldása, másrészt az állomások felszerelése Oyster olvasókkal.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások (angolul)[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oyster card témájú médiaállományokat.