Orosz József (újságíró)
| Orosz József | |
| Született | 1961. október 20. (62 éves) Tapolca |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar, kanadai |
| Foglalkozása | riporter, televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Toleranciadíj (2002) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orosz József (Tapolca, 1961. október 20. –) újságíró, riporter, szerkesztő-műsorvezető, egyetemi tanár.
Életpályája
Orosz József 1961-ben született. Gyermekkorától fogva rádiózik, első riportja még ötödikes korában hangzott el a Magyar Rádióban. Általános és középiskolában folyamatosan az iskolarádiókat szerkesztette, közben a Magyar Rádió Ötödik Sebesség, Táskarádió és Krónika műsorainak dolgozott. Huszonéves korában lett a Magyar Rádió Krónika rovatának állandó munkatársa.
Hírnevet akkor szerzett, amikor mikrofonja előtt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 1989. január 28-án 1956-ot népfelkelésnek nevezte.
Szűk egy esztendővel később élőben közvetítette a romániai forradalmat, egyebek között Aradról, egy radiátor alól, amikor a népfelkelők és a Securitate csapatai tűzharcba keveredtek egymással. Míg a Magyar Televízió Esti Egyenleg és Objektív műsorainak volt vezető munkatársa, dolgozott a Magyar Rádió Krónika és 168 óra műsorainak.
Számos hadszíntérről tudósított, Irakból az Öbölháborúk idején (1991, 2003), Szarajevóból, Belgrádból, Grúziából, tudósításaival követte a kelet-európai rendszer összeomlását, a berlini fal leomlását. Több évig a Magyar Televízió Napkelte műsorának volt műsorvezetője, illetve napi politikai elemző műsort vezetett Kontra címmel a Klubrádióban. Munkásságát Hemingway életmű- és kollektív Joseph Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el. 1991-ben és 1995-ben az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat az ABC News with Peter Jennings hírműsornál, a 20/20 with Barbara Walters heti hírműsornál, valamint az austini egyetem médiaszakán. 2002-ben Toleranciadíjat kapott. 2008-ban az elsők között írta alá a Magyar Demokratikus Chartát.[1]
2010-ben Kanadába ment tanítani, majd 2014-ben kanadai állampolgár lett. Az észak-amerikai ország számos egyetemén, Ottawában, Torontóban és Montréalban tanít újságírást, újságírás-gyakorlatot és -elméletet, televíziózást és dokumentumfilm-elméletet valamint Kelet-Európa történetét.[2]
Egyetemi professzori sikereit az év professzora jelöléssel ismerték el 2014-ben és 2018-ban.
Homoszexualitását, magyarságát és zsidó származását nyíltan vállalja.[3]
Művei
- Bagdad után szabadon; Klubrádió 95.3–Magyar Könyvklub, Bp., 2003
Jegyzetek
- ↑ Magyar Demokratikus Charta – az első aláírók listája. Népszabadság Online (nol.hu), 2008. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. szeptember 23.)
- ↑ Orosz József belefáradt a Kontrába és Kanadába megy, HVG (Hozzáférés: 2010. április. 16.)
- ↑ Orosz József: „kaptam azért...”, Népszabadság Online (Hozzáférés: 2010. április 16.). [2010. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
Források
További információk
- Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- https://www.facebook.com/notes/orosz-j%C3%B3zsef/pozsgay-hazugs%C3%A1gai-%C3%A9s-a-n%C3%A9pszabads%C3%A1g-t%C3%A9ved%C3%A9sei-a-25-%C3%A9vvel-ezel%C5%91tt-k%C3%A9sz%C3%BClt-n%C3%A9pfel/735462456464867