Obszesszív-kompulzív megbetegedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az obszesszív-kompulzív megbetegedés (más néven: kényszerbetegség; angolul: obsessive-compulsive disorder, OCD) pszichiátriai betegség; olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen.

Tünetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Obszesszív gondolatok: visszatérő gondolatok, amelyek arra kényszerítik a beteget, hogy bizonyos cselekvéssorozatokat végigcsináljon, ezáltal a pszichés feszültség, kényszer, illetve inger átmenetileg csökken és elviselhetővé válik számára.
  • Kompulzív cselekvések: rituálészerű, akár több óra hosszúságú cselekvések, amiket a beteg sorban elvégez.

Kezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyakorlatban leginkább gyógyszeres kezelést és pszichoterápiát alkalmaznak, amelyek külön-külön a betegek kb. 60%-ánál, együttesen 80%-ánál mutatnak jelentős javulást.[1] Amennyiben a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés nem hoz megfelelő eredményt, az Amerikai Egyesült Államokban mély agyi stimuláció is szóba jöhet. Az Európai Unió területén OCD kezelésére a mély agyi stimulációt egyelőre csak kísérleti módszernek tekintik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]