Nova Ves Petrijanečka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Worrida (vitalap | szerkesztései) 2020. március 17., 11:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (WP:FELÉP)
Nova Ves Petrijanečka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségPetrijanec
Jogállásfalu
PolgármesterVladimir Kurečić
Irányítószám42206
Körzethívószám+385 042
Népesség
Teljes népesség826 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Ves Petrijanečka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nova Ves Petrijanečka falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Petrijanechez tartozik.

Fekvése

Varasdtól 7 km-re nyugatra, községközpontjától Petrijanectől 3 km-re délre fekszik.

Története

Községközpontját Petrijanec települést 1398-ban Cillei Herman birtokai között említik először, Vinica várának tartozékaként. A faluban az uradalom ispánja és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, melyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett és az itt élők is Nova Vesre, az újabb faluba költöztek.

A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, melyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy "Bijeli pil"-nek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István első vértanú és Szent Donát képe volt látható és ma a Varasdi Városi Múzeumban található.

1857-ben 717, 1910-ben 1092 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 981 lakosa volt. Ma lakói nagyrészt a mezőgazdaságban, a fiatalok főként Varasd ipari üzemeiben dolgoznak.

Nevezetességei

Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

További információk