Nostalgia, Ultra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frank Ocean
nostalgia,ULTRA.
mixtape
Megjelent2011. február 16.
Felvételek2010
Stílusalternatív R&B
Nyelvangol
Kiadófüggetlen
Producer
  • Happy Perez
  • TROY NōKA
  • Tricky Stewart
  • Midi Mafia
  • James Fauntleroy
  • Corey Chase
Frank Ocean-kronológia
nostalgia,ULTRA.
(2011)		channel ORANGE
(2012)
Kislemezek az albumról
  1. Novacane
    Megjelent: 2011. május 31.
  2. Swim Good
    Megjelent: 2011. október 18.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nostalgia, Ultra (stilizálva: nostalgia,ULTRA. vagy nostalgia/ultra) Frank Ocean debütáló mixtape-je, amely 2011. február 6-án jelent meg.[1] Ocean a lemez elkészítésére a Katrina hurrikán inspirálta, miután az elpusztította New Orleans-i otthonát. Ezt követően költözött Los Angelesbe. Miután 2010-ben csatlakozott az Odd Future hiphop csoporthoz, független előadóként kiadta az első mixtape-jét. A Nostalgia, Ultra egy szokatlan R&B-esztétikával rendelkezik és több szürreális szöveg mellett nosztalgikus elemek is szerepelnek rajta. A dalok témája főként személyek közötti kapcsolatokra, önelemzésre és szociális problémákra fókuszál. Kiadása után a mixtape pozitív reakciókat váltott ki zenekritikusokból. Az albumborítón egy narancssárga BMW E30 M3 szerepel, amely Ocean álomautója.[1]

2011 májusában a Def Jam bejelentette, hogy az albumot ki fogja adni középlemezként 2011. július 26-án. Ezt a kiadás hónapjában elhalasztották, azóta pedig lemondták. A lemondott középlemez verzióról két kislemez jelent meg, a Novacane és a Swim Good. Mindkét dalhoz készült videóklip is, amelyet Nabil Elderkin rendezett. A lemez népszerűsítéséért turnézni kezdett Észak-Amerikában és Európában. Ezek mellett 2012-ben fellépett a Coachella Fesztiválon.

A mixtape több zenei magazin év végi listáján is szerepelt. Kanye West kedvelte az albumot, amelynek következtében Ocean közreműködött a Watch the Throne nagylemezen. Ezt követően pedig közreműködött Beyoncével és Jay-Z-vel is. A kiadását követően egy kultusz alakult ki a mixtape körül. 2012-ben adta ki Ocean nagyon sikeres debütáló albumát, a Channel Orange-et.

Háttér[szerkesztés]

Frank Ocean Long Beach-en (Kalifornia) született, majd családja tíz éves korában családja New Orleansbe (Louisiana) költözött. Fiatal korában eldöntötte, hogy zenész lesz és tizenévesként a szomszédság kórusában énekelt, hogy stúdiót tudjon bérelni. Miután a Katrina hurrikán megérkezett New Orleans-be, Ocean Los Angelesbe költözött, hogy zenész legyen.[2] Több munkahelyéről is kirúgták, mert túl sok időt töltött a stúdióban és emiatt sokat késett.[3] Elkezdett dalokat írni és azt eladta más előadóknak. Az elsőt 19 évesen adta Noel Gourdinnak.[3]

Ahogy telt az idő sikeres előadóknak is elkezdett dalokat írni, mint Brandy, John Legend és Justin Bieber, akik alatt sokkal több pénzt tudott keresni.[4] 2009-ben találkozott Tricky Stewart producerrel, aki segített neki leszerződni a Def Jam Recordings kiadóval előadóként. Az első időszakban nehezen tudott kiépíteni egy jó kapcsolatot a céggel.[4] Tüntetőleg csatlakozott az Odd Future hiphop csoporthoz, amelynek tagjai voltak olyan előadók, mint Tyler, The Creator és Hodgy Beats. Debütáló dala a SteamRoller volt a Domo Genesis Rolling Papers című albumán.[5] A Rolling Stone szerzője, Jonah Weiner méltatta Ocean munkásságát ebben az időszakban.[6] A Nostalgia, Ultra Ocean Tumblr fiókján jelent meg, ingyen.[7]

Zene és szöveg[szerkesztés]

A mixtape feldolgoz dalokat a Coldplay, az MGMT és az Eagles együttesektől, amelyeken Ocean énekel.[2] Ocean önkényesen bluegrass és death metal albumnak nevezte az iTuneson. Ocean a munkálatok a szeretet munkájának nevezte „Nehéz volt elkészíteni. Nem a dalszerzés vagy a hangszerelés. Annak is volt egy nehézségi szintje. De csak összerakni a darabokat, hogy egy olyan szinten, olyan minőségi legyen, mint amilyet csinálni akartam... Egy olyan folyamat volt, amelyet nagyon értékeltem.”[8]

Mikor a The Quietus megkérdezte, hogy a dalszövegek saját tapasztalatairól írnak-e, a következőt nyilatkozta: „A konyhám általában tiszta, tudod. De a képekkel szórakozhatsz egy kicsit, és nekem az egész olyan volt, hogy az egész koncepciónak ilyen... Például senki nem lesz mérges egy rendezőre, ha a filmje nem az életéről szól. Emberek azt gondolják, hogy egy előadónak minden szarnak egy kibaszott lépésről lépésre való végigkövetésnek kell lennie az életéről, de nem az. Ezek mindössze képek és egy kis szatíra.”[9] Mikor megkérdezték, hogy R&B zenét csinál-e, azt válaszolta, hogy „Vannak R&B befolyások a dalokon, de nem teljesen egy R&B album.”[9]

Kritikák[szerkesztés]

Kritikák
SzerzőÉrtékelés
Metacritic83/100
AllMusic4/5
The A.V. ClubB
The Boston Phoenix3/4
Fact3/5
MSN Music (Expert Witness)A
Pitchfork7.8/10
RapReviews7.5/10
SputnikMusic3.5/5

A Nostalgia, Ultrat széles körben méltatták a zenekritikusok. A Metacritic, amely 100-ból ad egy értékelést az albumoknak, 83 pontot adott az albumnak, kilenc kritika alapján.[10] Andy Kellman (AllMusic) pedig úgy érezte, hogy Ocean egyedülállósága a „vágyakozó, gyakran félrevonuló perspektívája és zsibbadt, visszafogott stílusa”-ban mutatkozik meg.[11] Steven Hyden (The A.V. Club) a mixtape-et „sötét, játékos, egy kicsit ízléstelen és abszolút figyelemre méltó.”[12] Sean Fennessey (The Village Voice) Oceant egy intuitív R&B stilisztának nevezte, aki „egy határozott érzékkel rendelkezik a dalstruktúráról.”[13] Rudy K. (SputnikMusic) pedig úgy érzete, hogy a mixtape egy Odd Future tagtól „annyira friss, annyira igazi” és, hogy „Oceannel soha nem hangzik megtervezettnek.”[14]

Számlista[szerkesztés]

  CímSzerző(k) Hossz
1. Street Fighter  0:23
2. Strawberry Swing
 3:55
3. Novacane
  • Breaux
  • Christopher Stewart
  • Monte Neuble
 5:03
4. We All Try
  • Breaux
  • Happy Perez
 2:52
5. Bitches Talkin’ (Metal Gear Solid)
 0:22
6. Songs For Women
  • Breaux
  • Perez
 4:13
7. Lovecrimes
  • Breaux
  • Antwoine Collins
 4:00
8. Goldeneye  0:18
9. There Will Be TearsBreaux 3:15
10. Swim GoodBreaux 4:17
11. Dust
  • Breaux
  • Bei Maejor
  • Collins
 2:34
12. American Wedding (James Fauntleroy közreműködésével)
 7:01
13. Soul Calibur  0:18
14. Nature FeelsBreaux 3:43
42:06
Feldolgozott dalok

Tervezett középlemez[szerkesztés]

Frank Ocean
Nostalgia, Lite
középlemez
Megjelent2011. július 26. (lemondva)
Stíluskortárs rhythm and blues
Nyelvangol
KiadóDef Jam
ProducerTricky Stewart
Kislemezek az albumról
  1. Novacane
  2. Swim Good
Sablon • Wikidata • Segítség

2011. május 19-én Ocean kiadója, a Def Jam bejelentette, hogy középlemezként ki fogják adni a Nostalgia, Ultrat.[5][16] Ocean elmondta, hogy a lemezen hét dal fog szerepelni és a címe Nostalgia, Lite lesz.[17] Az EP 2011. július 26-án jelent volna meg, de két nappal előtte Ocean Tumblr oldalán megírta, hogy a projektet elvetették.[18] Mind a Swim Good és a Novacane is szerepelt volna a kiadáson. Mikor arról beszélt, hogy melyik másik dalok szerepelnek rajta, Ocean a következőt mondta: „Az Eagles hangminta az American Weddingen nincs az az isten, hogy jóvá lesz hagyva.”[19] „A Coldplay minta a Strawberry Swingen, talán. Talánt hallok azoktól az emberektől, akik azt mondják, tudják. MGMT, azok a srácok jó fejnek tűnnek. Azt hallottam, hogy hallották a Nature Feels dalt és nagyon tetszett nekik, szóval remélhetőleg az mehet valamilyen formában.”[19] A középlemezen szerepelt volna az Acura Integurl, amely szerepelt a hivatalosan nem megjelent The Lonny Breaux Collectionön és a Whip Appeal, amely 2012-ben jelent meg.[20] 2012-ben Ocean azt írta blogján, hogy „A Nostalgia Lite soha nem fog megjelenni.”[20]

Befolyása[szerkesztés]

A Nostalgia, Ultra megjelenése előtt Ocean ismeretlen volt előadóként, aki bevételének nagy részét szellemíróként kereste.[2] Mindössze hat hónap alatt egy fontos szereplő lett a zeneiparban énekesként.[21] A mixtape megjelenése után több rap előadó is elkezdett érdeklődni Ocean iránt, mint Kanye West, aki nagy rajongója volt.[22] West meghívta az énekest, hogy dalszerző legyen és énekeljen a Watch the Throne albumon, Jay-Z-vel. Ocean írta a No Church in the Wild és a Made in America dalokat és énekelt is rajtuk.[22] Beyoncé Jay-Z-n keresztül ismerte meg a mixtape-et, amelynek következtében meghívta Oceant a 4 albumra, amelyen végül az I Miss You dalon szerepelt.[23] „Jay-Z játszott egy CD-t egy vasárnap az autójában, mikor Brooklynba mentünk. Felfigyeltem a tónusára, a hangszerelésre és a történetmesélésére. Azonnal kapcsolatba léptem vele—szó szerint másnap reggel. Megkértem, hogy repüljön New Yorkba és dolgozzon a lemezemen” mondta az énekesnő.[23]

West felajánlotta Oceannek, hogy szerepelne a debütáló albumán de az elutasította, a következőt monda: „amennyire szeretnék veled dolgozni... Ezt most nélküled szeretném csinálni. Egyedül szeretném csinálni.”[24] Nas, amerikai rapper szintén rajongója volt a mixtape-nek „Új, friss. Nem hangzik bizonytalannak. Abban a pillanatban, hogy meghallod — hallod, amit mondani akar és tudok viszonyulni hozzá.”[25] A rapper Twitteren elmondta, hogy együtt dolgoznak egy dalon a tizedik stúdióalbumára, bár az soha nem került fel a lemezre.[25] Lupe Fiasco is kedvelte az albumot.[26]

Ocean gyorsan az Odd Future énekese lett, énekelt a BlackenedWhite, a Goblin és a The Odd Future Tape Vol. 2 albumokon is.[27][28][29] Ocean turnézott a csoporttal többször is, gyakran fellépve velük.[30] 2012. január 5-én a BBC bejelentette, hogy az énekes második lett a Sound of 2012 szavazásukon.[2] Az MTV „kultuszlemez”-nek nevezte a mixtape-et. 2012. augusztus 2-án a Swim Good videóklipjét jelölték az MTV Video Music Awards Legjobb rendezés és Legjobb férfi videó kategóriáiban. Illetve Oceant jelölték a Legjobb új előadó kategóriában a videón végzett munkájáért.[31]

Díjak[szerkesztés]

Az alábbi listán azon díjak és jelölések szerepelnek, amelyeket közvetlenül vagy közvetetten a mixtape miatt kapott az előadó.

Év Díjátadó Kategória Jelölt/Munka Eredmény For.
2011 BET Hip Hop Awards Legjobb mixtape Nostalgia, Ultra Jelölve [32]
HipHopDX Awards Legjobb nem-hiphop album Elnyerte [33]
2012 Grammis Az év nemzetközi albuma Jelölve [34]
MTV Video Music Awards Legjobb rendezés Swim Good Jelölve [31]
Legjobb férfi videó Jelölve
Legjobb új előadó Swim Good (Frank Ocean) Jelölve
UK Music Video Awards Legjobb urban videó – Nemzetközi Novacane Elnyerte [35]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b Frank Ocean: Nostalgia, Ultra. (angol nyelven). Pitchfork. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  2. ↑ a b c d „Sound of 2012: Frank Ocean”, BBC News, 2012. január 5. (Hozzáférés: 2021. július 16.) (brit angol nyelvű) 
  3. ↑ a b Frank Ocean Gets Up Close in i-D Magazine (amerikai angol nyelven). Rap-Up. [2021. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  4. ↑ a b Who Is Frank Ocean? (angol nyelven). Complex. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  5. ↑ a b Frank Ocean’s ‘Nostalgia, Ultra’ Will Be Re-Released - BlackBook. web.archive.org, 2011. május 22. [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  6. ↑ Weiner, Jonah: The New Wu-Tang Clan: Odd Future (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2011. május 5. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  7. ↑ Frank Ocean: Smart And Subtle R&B Songwriting (angol nyelven). NPR.org. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  8. ↑ January 6, XXL StaffPublished:: Frank Ocean Says Odd Future Inspires His Music, Talks Making of Nostalgia Ultra - XXL (angol nyelven). XXL Mag. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  9. ↑ a b The Quietus | Features | Escape Velocity | 'Imagery, And A Little Bit Of Satire': An Interview With Frank Ocean (amerikai angol nyelven). The Quietus. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  10. ↑ „Nostalgia, Ultra. by Frank Ocean” (angol nyelven).  
  11. ↑ „Nostalgia, Ultra - Frank Ocean | Songs, Reviews, Credits | AllMusic” (angol nyelven).  
  12. ↑ Frank Ocean: Nostalgia, Ultra (amerikai angol nyelven). The A.V. Club. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  13. ↑ Love vs. Money: The Weeknd, Frank Ocean, and R&B;'s Future Shock - New York Music - Sound of the City. web.archive.org, 2011. május 12. [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  14. ↑ Frank Ocean Nostalgia, Ultra - Sputnikmusic. www.webcitation.org. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  15. ↑ https://www.nme.com/news/music/the-eagles-12-1233413
  16. ↑ The Source - Def Jam To Rerelease Frank Ocean's 'Nostaliga, Ultra'. archive.ph, 2012. december 9. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  17. ↑ Frank Ocean Preps 'LITE' Version of 'Nostalgia, Ultra' (amerikai angol nyelven). Rap-Up. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  18. ↑ Frank Ocean To Release “Nostalgia, Ultra” Mixtape In Stores | Hip-Hop Wired. web.archive.org, 2012. augusztus 14. [2012. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  19. ↑ a b Frank Ocean's 'nostalgia, ULTRA' re-release will be 'lite,' singer hoping to clear samples (amerikai angol nyelven). LA Times Blogs - Pop & Hiss, 2011. június 20. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  20. ↑ a b Nast, Condé: Physical Release of Frank Ocean's Nostalgia, Ultra. Not Happening (amerikai angol nyelven). Pitchfork, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  21. ↑ 2011 year in review: Best in pop music (amerikai angol nyelven). LA Times Blogs - Pop & Hiss, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  22. ↑ a b Kanye & Jay-Z Confirm 'Watch The Throne' Release Date | MTV UK (angol nyelven). www.mtv.co.uk. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  23. ↑ a b Beyoncé: Mighty Fly (2011 Cover Story & Gallery) (angol nyelven). Complex. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  24. ↑ Odd Future's Frank Ocean: 'I didn't want Kanye West to be on my album' (brit angol nyelven). NME, 2011. november 15. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  25. ↑ a b Nas Hits the Studio with Frank Ocean (amerikai angol nyelven). Rap-Up. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  26. ↑ wadefan4life3: SICK ALBUM: Frank Ocean – Nostalgia/ULTRA (angol nyelven), 2011. február 26. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  27. ↑ On Set of Tyler, the Creator and Frank Ocean's 'She' Video (amerikai angol nyelven). Rap-Up. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  28. ↑ MellowHype: BLACKENEDWHITE (angol nyelven). Pitchfork. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  29. ↑ Godfrey, Sarah. „Review: Odd Future’s “The OF Tape Vol. 2””, Washington Post, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2021. július 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  30. ↑ Nast, Condé: Report: Odd Future Live in New York (amerikai angol nyelven). Pitchfork, 2012. március 21. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  31. ↑ a b MTV Reveals 2012 VMA Nominees Including Drake, Frank Ocean & Rihanna (angol nyelven). Complex. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  32. ↑ Powers, Lindsay: Lil Wayne Leads BET Hip Hop Awards Nominations With 18 (amerikai angol nyelven). The Hollywood Reporter, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  33. ↑ https://hiphopdx.com, HipHopDX-: The 2011 HipHopDX Year End Awards. HipHopDX, 2011. december 19. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  34. ↑ Nominerade Grammis 2012 | Grammis – Sveriges viktigaste musikpris. web.archive.org, 2012. május 22. [2012. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
  35. ↑ Tucker, Emma: UK Music Video Awards 2012 winners announced (en-UK nyelven). Creative Review, 2012. november 9. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nostalgia,_Ultra&oldid=25617053”