Noa (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Noa (egyértelműsítő lap).
Noa
Közigazgatás
TelepülésBrassó
Alapítás ideje19. század
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Távolság a központtól6 km
Elhelyezkedése
Noa (Brassó környék)
Noa
Noa
Pozíció Brassó környék térképén
é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 25° 37′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 25° 37′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Noa témájú médiaállományokat.

Noa (románul: Noua, németül: Tannenau)[1] Brassó városrésze. A város délkeleti részén található, Derestyével összefügg; közigazgatásilag Noát és Derestyét egyetlen városnegyedként tartják számon (Noua-Dârste). A 19. század végétől kezdett beépülni, a 20. század közepén zsúfolt tömbháznegyedet építettek ide. Heterogén városrész, számos kikapcsolódási lehetőséggel (tó, kalandpark, városi állatkert).

Fekvése[szerkesztés]

A város délkeleti részén, a Keresztényhavas egyik keleti nyúlványa, az úgynevezett Égett-tető (németül Brandstätte, románul Coasta Vătafului, 762 m) tövében helyezkedik el, 650 méteres tengerszint feletti magasságon. Derestyével összefügg, autóval csak Derestyén keresztül lehet megközelíteni, észak felé (az Astra-negyed irányába) csak néhány erdészút vezet.[2]

Története[szerkesztés]

Régészeti feltárások során (Julius Teutsch, 1903) ezen a helyen azonosították a késő bronzkori földművelő-pásztorkodó, gazdag tárgyi hagyatékú úgynevezett Noua-kultúrát(wd) (i.e. 14–13. század), mely egész Erdélyben, sőt még Moldvában is elterjedt.[3]

Első épületei gazdag brassóiak nyaralói, villái voltak a 19. század végén, és kezdetben a brassói elit legelőkelőbb üdülőtelepeként szolgált. A hegyekkel, erdőkkel körülvett telep bejáratánál volt a Vadászok háza, ezt követték a Flechtenmacher, Verzár, Dworak villák, de itt építtetett magának nyaralót Czell Vilmos gyáros és Teohar Alexi nyomdatulajdonos is. Schmidt Jakab itt alapította meg Elysium nevű, a 20. század elején igen felkapott szász jellegű vendéglőjét.[4] A telepen áthaladt a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melynek két megállója is volt itt (a Noa nyaraló állomásépülete fennmaradt; ma lakóház).[5]

1910-ben 292 lakosából 221 volt román, 39 magyar és 30 német anyanyelvű; 219 ortodox, 36 római katolikus és 28 evangélikus vallású.[6] A korabeli térképeken Satu noă (új falu) néven jelent meg; a Noa név az „új” jelentésű, román noua melléknévből ered.[4]

Az 1930-as évek végén még mindig fenyvesekkel körülvett vadregényes nyaralóhelyként írják le. Octav Șuluțiu megjegyzi, hogy a civilizáció vívmányai még nem érték el a már igen elmaradottnak számító Noát, ennek azonban az az előnye, hogy nem rohanja le minden nyáron a bukaresti turisták özöne.[7]

Az utcákat csak az 1950-es években nevezték el, korábban a negyedben nem voltak utcanevek.[8]

A kommunizmus idején tömbháznegyedet építettek a völgybe, melynek sok villa és a vasút is áldozatul esett; a negyed nyugati része azonban megmaradt falusias jellegű kertvárosnak. A Noa-tavat szabályozták és megnagyobbították, közepén mesterséges szigetet alakítottak ki. 1960-ban itt alapították meg a város állatkertjét. 2008-ban megnyitották a tíz különböző nehézségű pályával rendelkező kalandparkot. 2011-ben a korábbi városi strand helyén átadták az aquaparkot, mely felavatásakor Románia leghosszabb vízicsúszdáival büszkélkedett. 2012-ben parkot és piknikező helyet létesítettek a tó körül.[9][10]

2011-es adatok szerint Derestyével együtt 19 334 lakosa van.[11]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Noa-tó: négy hektár területű halastó, közepén kis szigettel, csónakbérlési lehetőséggel. A brassóiak a tavat már a középkorban is halászatra használták.[3] 1917–18-ban a befagyott Noa-tavon játszottak először Erdélyben jégkorongmeccset.[9] 1959-ben szabályozták és kikapcsolódásra használták, azonban az 1980-as években elhanyagolták és lepusztult. A 2010-es években rendbehozták.[10]
  • Városi állatkert, kalandpark, aquapark
  • Erdei ösvények, források; leghíresebbek a Károly-forrás (Karlsquelle) és a Rablókút (Räuberbrunnen).[9] Több túraösvény is indul innen: a Keresztényhavasra a sárga háromszöggel, Alsótömös felé a piros sávval jelölt út.[12]

Képek[szerkesztés]

  • Panoráma (Noa a kép jobb alsó részén)
    Panoráma (Noa a kép jobb alsó részén)
  • Részlet a negyedből
    Részlet a negyedből
  • Állatkert
    Állatkert
  • A noai tó nyáron
    A noai tó nyáron
  • A noai tó télen
    A noai tó télen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Beschreibung von Kronstadt. burzenland.de. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  2. ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 30–31. o. (1934) 
  3. ↑ a b Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 14. és 124. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  4. ↑ a b Muntean 162–169. o.
  5. ↑ Muntean 232–233. o.
  6. ↑ A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest: Athenaeum, 618. o. (1913) 
  7. ↑ Șuluțiu, Octav. Brașov (román nyelven). Bukarest: Fundația Pentru Literatură și Artă ”Regele Carol II”, 130–133. o. (1937) 
  8. ↑ Kovács Lehel István. Brassó magyar közterületnevei. Brassó: magánkiadás, 22. o. (2022). ISBN 9789730145960 
  9. ↑ a b c Kovács 216–217. o.
  10. ↑ a b Lacul din Noua este acum locul perfect pentru relaxare. Adevărul, 2013. május 15. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
  11. ↑ Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
  12. ↑ Trasee. Munții Noștri. (Hozzáférés: 2021. február 27.)

Források[szerkesztés]

  • ↑ Kovács: Kovács Lehel István. Térben és időben – Barangolás a Barcaságon (magyar nyelven). Négyfalu: Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság (2017). ISBN 9789730258783 
  • ↑ Muntean: Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică (2015). ISBN 9789730139532 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Noa_(Brassó)&oldid=24860277”