Ngorongoro Természetvédelmi Terület
| Ngorongoro Természetvédelmi Terület | |
| Világörökség | |
| Adatok | |
| Ország | Tanzánia |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV, VII, VIII, IX, X |
| Felvétel éve | 1978, 2010 |
| Elhelyezkedése | |
A Ngorongoro Természetvédelmi Terület, röviden NTT, természetvédelmi terület Tanzániában amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A terület része a serengeti ökoszisztémának. Északnyugaton érintkezik a Serengeti Nemzeti Parkkal, délről szomszédos a Serengeti síksággal. A déli és nyugati része vulkanikus hegyvidék, itt található a híres Ngorongoro kráter és a kevésbé ismert Empakai. Déli és keleti határai permén található a Nagy-hasadékvölgyi fal, mely megakadályozza az állatok vándorlását ebben az irányban.
[szerkesztés] Történelme
A Ngorongo kráter és a körülötte lévő terület hatalmas számú vadállatnak szolgál otthonául, körülötte csodálatos szépségű természeti környezettel.
A kráter területe eredetileg is része volt az 1951-ben létrejött Serengeti Nemzeti Parknak, mely 1979-ben az UNESCO Világörökség részévé vált.
Tanzániában ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely védelmet nyújt a vadon élő állatoknak.
A területen az egész patás állomány áthalad évente: decemberben délre, majd vissza északabbra júniusban, így a zebra és a gnú is. Ez a vándorlás szezonálisan változik; ha esik az eső, az állatok áthaladnak a síkságon élelmet keresve. A Ndutu-tó nyugatra fekvő területein pedig különösen sűrű oroszlán és gepárd populáció él.
A terület lakosai a maszájok, akik legeltetéses állattenyésztésből élnek.
[szerkesztés] Ngorongoro kráter
A Ngorongoro kráter egy hatalmas vulkán felrobbanása és összeomlása után keletkezett vagy 2-3 millió évvel ezelőtt. A kráter 610 méter mély és 260 km²-es területű.
A krátert övező hegyvidék a keleti passzát-szelek által 800-1200 mm esőt kap évente, míg a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legelők és ritkás fák vannak.
A kráterpadlót többnyire füves- és kis erdős területek uralják A kráter közepén szezonális sós tó van, melyet patakok táplálnak.
[szerkesztés] Állatvilága
A vulkán kráterében igen változatos élővilág alakult ki:
A kráter otthont ad az alföldi zebra, Thomson-gazella és csíkos gnú állományon kívül a Kelet-Afrikában vadon élő állatok szinte minden egyes fajának, a becslések szerint mintegy 25 000 állatnak, melyek főként patások, de állítólag az emlős ragadozók Afrikában a legnagyobb sűrűségben itt élnek a kráterben. Ezek közé tartozik a keskenyszájú orrszarvú és a nílusi víziló is, mely nagyon ritka a környéken, és más patás állatok; mint a gnú, a zebra, a jávorantilop, gazella. Itt a kráterben van a legsűrűbb oroszlán populáció is. A kráter peremén leopárdok, afrikai elefántok és kafferbivalyok élnek.
[szerkesztés] Olduvai Gorge
Egy régészeti lelőhely Kelet-Afrikában, mely ugyancsak a természetvédelmi területen található. Egy meredek oldalú szurdok a Nagy Hasadékvölgy területén. Az Olduvai-szurdok a keleti Serengeti síkságon van, észak Tanzániában. Hossza körülbelül ötven kilométer, mélysége 100 méter. Ez a régió legszárazabb része.
Ez a világ egyik legfontosabb őskori helye. Az itt található szabadon álló fosszilis lerakódásokban gazdag állatvilág és sok emberszabású maradványt találtak. Innen származnak a legrégebbi ismert kőszerszámok is, koruk 2,6-1,7 millió év.
|
||||||||||||
.
|
|||||||||

