Thomson-gazella
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| ••••••• Mérsékelten veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Gazella thomsonii (Günther, 1884)
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thomson-gazella témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Thomson-gazella témájú médiaállományokat. |
A Thomson-gazella (Gazella thomsonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj.
A kihalt vörös gazellával (Gazella rufina) és a vöröshomlokú gazellával (Gazella rufifrons) együtt az Eudorcas alnembe sorolják; egyes rendszerezések az Eudorcast önálló nemnek tekintik.
Nevét a skót Afrika-kutató, Joseph Thomson (1858–1895) után kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A Thomson-gazella Szudán, Kenya és Tanzánia szárazabb vidékein nagy számban él a Laikipia-fennsíktól a Maszáj-földig.
[szerkesztés] Alfajai
Nem minden kutató véleménye egyezik meg abban, hogy vannak-e alfajai a Thomson-gazellának. Egyes kutatók szerint az elterjedési terület minden részén élő állatok annyira hasonlóak egymáshoz, hogy nem lehet köztük alfajokat elkülöníteni. Mások szerint a Szudán déli részén élő állatok eléggé különböznek a délebbre élő alakoktól annyira, hogy azokat külön alfajba különítsék el. Szerintük ez az alfaj a Mogolla-gazella (Gazella thomsonii albonotata).
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat hossza a fejétől a törzséig 80-110 centiméter, farokhossza 20-25 cm, marmagassága 50-60 cm. A bika szarvhossza 25-43 cm, míg a tehéné 7-15 cm. Testtömege 15-30 kilogramm. Szőrzete sima és rövid szálú, a felső részen világosbarna. Pofáján fehér és fekete csík húzódik. Fekete csík húzódik az oldalán is; az alsó része és a has fehér. A bunda többi része vörhenyesbarna. A bikának enyhén S-alakban hajlott, vastag, gyűrűs szarvai vannak. A tehén szarvai vékonyak, finomak és nem hajlottak.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Az állat társas lény, éber és évszakonként vándorol. A nyílt szavannák lakója, olykor bozótos jellegű területeken is előfordul. A nőstények többnyire állandó összetételű csoportokban élnek. Egy-egy csoport létszáma változó, javarészt az elérhető táplálék mennyisége szabja meg. Többnyire kisebb, maximum 60 egyedből álló csoportokban él, de a Serengeti síkság táplálékban bő élőhelyein óriási, akár ezres nagyságrendű csapatai is előfordulhatnak. A bikák territoriálisak, elfoglalnak egy adott területet és onnan elűzik az összes többi bikát. A területükön áthaladó valamennyi nőstényt igyekeznek megtermékenyíteni.
A Thomson-gazellák gyakran Grant-gazellák vagy impalák társaságában élnek. A Serengeti ökoszisztémájában nagyon fontos szerepet játszanak. A csíkos gnú után a második leggyakoribb patás fajok ott. A ragadozók fontos táplálékai, elsősorban a gepárd kedveli a Thomson-gazellákat. Menekülés közben a kifejlett állatok akár a 60 km/h-s sebességet is elérhetik.
Tápláléka elsősorban fűfélékből áll. A Thomson-gazella 10-15 évig élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
A tehén 9, a bika 17 hónapos korában éri el az ivarérettséget. A párzási időszak rendszerint egész éven át tart. A vemhesség 5 hónapig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az első héten a borjú a fűben lapulva tölti az idejét. A borjakra sok veszély leselkedik, elsősorban a panyókás sakálok kedvelt zsákmányai, de a nagyobb ragadozó madarak és a sziklapitonok is előszeretettel vadásznak rájuk.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- , mint Eudorcas thomsonii
