Thomson-gazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Thomson-gazella
Figyelmes példány
Figyelmes példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Gazellák (Antilopini)
Nem: Eudorcas
Faj: E. thomsonii
Tudományos név
Eudorcas thomsonii
(Günther, 1884)
Szinonimák
  • Gazella thomsonii Günther, 1884
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Thomson-gazella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Thomson-gazella témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Thomson-gazella témájú kategóriát.

A Thomson-gazella (Eudorcas thomsonii, korábban Gazella thomsonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.

A kihalt vörös gazellával (Eudorcas rufina) és a vöröshomlokú gazellával (Eudorcas rufifrons) együtt az Eudorcas alnembe sorolták. Az alnemet manapság nem rangra emelték.

Nevét a skót Afrika-kutató, Joseph Thomson (1858–1895) után kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Thomson-gazella Szudán, Kenya és Tanzánia szárazabb vidékein nagy számban él a Laikipia-fennsíktól a Maszáj-földig.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Thomson-gazella alfajokat igen nehéz megkülönnőztetni egymástól, mivel az elterjedési terület minden részén élő állatok annyira hasonlóak egymáshoz. Korábban a Thomson-gazella alfajnak tartott Mogolla-gazellát, melynek a Gazella thomsonii albonotata tudományos nevet adták manapság faj rangra emelték és az Eudorcas albonotata nevet kapta.

A ma elfogadott alfajok:

  • Eudorcas thomsonii nasalis
  • Eudorcas thomsonii thomsonii

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza a fejétől a törzséig 80-110 centiméter, farokhossza 20–25 cm, marmagassága 50–60 centiméter. A bika szarvhossza 25–43 centiméter, míg a tehéné 7–15 centiméter. Testtömege 15-30 kilogramm. Szőrzete sima és rövid szálú, a felső részen világosbarna. Pofáján fehér és fekete csík húzódik. Fekete csík húzódik az oldalán is; az alsó része és a has fehér. A bunda többi része vörhenyesbarna. A bikának enyhén S-alakban hajlott, vastag, gyűrűs szarvai vannak. A tehén szarvai vékonyak, finomak és nem hajlottak.

A hím
és a nőstény

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thomson-gazellák a Maszáj Mara Nemzeti Parkban

Az állat társas lény, éber és évszakonként vándorol. A nyílt szavannák lakója, olykor bozótos jellegű területeken is előfordul. A nőstények többnyire állandó összetételű csoportokban élnek. Egy-egy csoport létszáma változó, javarészt az elérhető táplálék mennyisége szabja meg. Többnyire kisebb, maximum 60 egyedből álló csoportokban él, de a Serengeti síkság táplálékban bő élőhelyein óriási, akár ezres nagyságrendű csapatai is előfordulhatnak. A bikák territoriálisak, elfoglalnak egy adott területet és onnan elűzik az összes többi bikát. A területükön áthaladó valamennyi nőstényt igyekeznek megtermékenyíteni.

A Thomson-gazellák gyakran Grant-gazellák vagy impalák társaságában élnek. A Serengeti ökoszisztémájában nagyon fontos szerepet játszanak. A csíkos gnú után a második leggyakoribb patás fajok ott. A ragadozók fontos táplálékai, elsősorban a gepárd kedveli a Thomson-gazellákat. Menekülés közben a kifejlett állatok akár a 60 km/h-s sebességet is elérhetik.

Tápláléka elsősorban fűfélékből áll. A Thomson-gazella 10-15 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehén 9, a bika 17 hónapos korában éri el az ivarérettséget. A párzási időszak rendszerint egész éven át tart. A vemhesség 5 hónapig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az első héten a borjú a fűben lapulva tölti az idejét. A borjakra sok veszély leselkedik, elsősorban a panyókás sakálok kedvelt zsákmányai, de a nagyobb ragadozó madarak és a sziklapitonok is előszeretettel vadásznak rájuk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]