Nagy Gyula (levéltáros)

Nagy Gyula
Született	1849. június 23. Harkács
Elhunyt	1924. június 14. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Tasnádi Ilona Tasnádi Nagy András
Szülei	Nagy Károly
Foglalkozása	levéltáros, történész
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
A Magyar Országos Levéltár igazgatója
Hivatali idő 1909 – 1912
Előd	Óváry Lipót
Utód	Csánki Dezső
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Gyula, 1885-től Tasnádi Nagy Gyula (Harkács, 1849. június 23. – Budapest, 1924. június 14.) levéltáros, történész, országgyűlési követ; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892). Tasnádi Ilona színésznő édesapja.

Pályája

Nagy Károly (Gömör vármegye főjegyzője, 1848-ban a magyar kormány idején az országos főtörvényszék elnöke) és Ujházy Paulina fia. A gimnáziumot Sárospatakon, Rimaszombatban és a pesti református főgimnáziumban végezte, ahol 1867-ben érettségizett. Három évig a pesti egyetemen a bölcseletet hallgatta, ezután félévet a müncheni egyetemen töltött, ahol Franz von Löher oklevéltani kollégiumát hallgatta. Hazatérése után néhány évig Zemplén vármegyében családja birtokán gazdálkodott, mígnem 1876-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáránál (ma: Országos Széchényi Könyvtár) nyert alkalmazást. 1877-ben a Magyar Nemzeti Levéltárnál előbb fogalmazó, 1891 márciusában allevéltárnok, majd levéltárnok, később országos főlevéltárnok lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1892. május 5-én levelező tagjának választotta. A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányi tagja és titkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmányi tagja volt. Sírját a Farkasréti temetőben felszámolták.

Írásai

Cikkei megjelentek a Századokban (1870. A magyar nemzetségekről, 1871. Régi magyar községi pecséteink statistikája, 1872. Magyar onomasticon, Thurzó Karolina arcképe az augsburgi múzeumban, 1873. A Lónyaiak deregnyei levéltára XIV. és XV. századi okmányairól, 1877. Régi magyar községi pecsétek, 1880. Mokcsay levéltár, Ukkon pohara, Krosznai magyarok, 1884-85. könyvism., 1889. Jelentés a Somosy család okiratairól); az Athenaeumban (1873. A magyar őstörténethez); a Magyar Nyelvőrben (1877-79. Okiratbeli magyar szavak, Inh, Jász, íjász, 1880. Vezetéknevek); a Történelmi Tárban (1878. Tihanyi szerszámok, Ukkon pohara, Ingóságok 1549-ből, Ezüst művek 1558-ból, 1879. Batthyányi Ferencz levelei Thurzó Györgyhöz és Thurzó Imréhez 1606-1620., 1880-81. Adalékok az 1619. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez); az Archaeologiai Értesítőben (1878. Szénhalom, hamuhajlok, pogánysír, Még egy szénhalom, A koloni hamuhalom, 1879. Egy lelet története a negyvenes évekből, 1895.); az Akadémiai Értesítőben (A középkori közjegyzői intézmény, A königsbergi töredék újabban felfedezett részei); a Figyelőben (1878. Egy ismeretlen nőköltő); a Nemzeti Nőnevelésben (1880. Régi magyar élet); a Zemplénben (1880. A terebesi országgyűlés 1454-ben, A nádori törvényszékek megszüntetése Zemplén vármegyében, 1881. Eltünt vármegyék: Patak megye, Szerencs megye, 1882. Uj törvény régi dolgok); a Magyar Könyvszemlében (1880. Telegdi Miklós pécsi püspök könyvtára 1586-ból, Adalék a könyvek becsüjéhez 1349-ből, 1883. Adalék Basirius Izsák XVII. századbeli gyulafehérvári tanár könyvtárához, 1887. Egy kéziratban maradt magyar-latin szótár töredéke 1580. tájáról); az Ország-Világban (1881. Levelek az amerikai emigrációból, 1882. A borsi kastély kétszáz év előtt); a Turulban (1883. A turulról, 1884. Királyi hadbaszállások, hadak oszlása, eztenkeddnap, VIII. Lazói János czímere); a Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében (1897. Kamarai utasítások a gabona-, méh-, bor- és bárány-tizedszedők részére 1571-1605., 1899. Utasítás az 1600. évi adó-kiigazítók részére); az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez című folyóiratban (III. IV. 1898-99. Zemplén vármegye népessége az 1598. évi kamarai adólajstromok szerint, IV. k. Zemplén vármegye birtokosai a XVI. században, Zemplén vármegye taksás nemesei a XVI. században).

Munkái

• A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I.–II. kötet. Budapest, 1887, 1889.
• Hazai oklevéltár 1234–1536. Budapest, 1879. (Nagy Imrével és Deák Farkassal).
• Zala vármegye története. Oklevéltár I.–II. kötet. Budapest, 1886, 1890 (Nagy Imrével és Véghelyi Dezsővel).
• Zemplén vármegye a XVI. században. Sátoraljaújhely, 1888 (a Zemplén megyei orvosgyógyszerész egyesület kiadványa).
• Lipóczi Keczer Ambrus Naplója 1663–1669. Budapest, 1894 (Magyar Történelmi Emlékek. Irók XXXIII. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók II. k.).
• Czegei Vass György és Vass László Naplója 1659–1739. Budapest. 1896. (Magyar Történelmi Emlékek. Írók, XXXV. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók III. k.).
• Magyar Törvénytár (1000–1895). Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1899 (Magyar Törvénytár 1000–1526. évi törvénycikkek. Az Árpádházbeli királyok alatt 1000–1301. alkotott törvényeket fordította és jegyzetekkel ellátta).

Szerkesztette a Századok című folyóiratot.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.