Ugrás a tartalomhoz

Nagy Géza (régész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Géza
Született1855. augusztus 4.
Gárdony
Elhunyt1915. február 3. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamuzeológus, régész, néprajzkutató
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4.Budapest, 1915. február 3.), régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Életpályája

[szerkesztés]

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, amelyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát, Csetneki Jelenik Elek özvegyét. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovits Sándor által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901. május 10-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Fontosabb művei

[szerkesztés]

Archaeologiai Értesítő

  • 1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye
  • 1886. Az aldobolyi kardról
  • 1887. A krásznai arany rudakról
  • 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről
  • 1892. A kozár kard
  • 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében
  • 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán
  • 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében
  • 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke
  • 1893. A régi kunok temetkezése
  • 1893. A magyarhoni lovas sirok
  • 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése
  • 1893. XII. századi magyar gyürü
  • 1894. A Berényi-féle magyar puska
  • 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja
  • 1894. A tömösi kardról
  • 1895. A budapesti népvándorláskori lelet
  • 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon
  • 1898. Magyar kardok
  • 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái
  • 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára
  • 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben
  • 1901. A csanádi kard
  • 1901. Sirleletek a régibb középkorban
  • 1901. Népvándorlási turán öltözet

A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője

  • Nagy Géza (1890a): A Székely N. Múzeum története. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 3–30.
  • Nagy Géza (1890b): A Székely N. Múzeum ismertetése. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 40–90.
  • Nagy Géza (1890c): Kimutatás a Múzeumnak 1879. szeptember 15-től 1889. október 30-ig ajándékozott tárgyakról. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 91–128.
  • Nagy Géza (1891a): Az emberiség statisztikája. Nagy Géza számításai 1889. végeig közzétett források alapján. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 16–22.
  • Nagy Géza (1891b): Az Aghaz nem és Koroniza ág. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 23–27.
  • Nagy Géza (1891c): A Homárka név eredete. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 28–29.
  • Nagy Géza (1891d): Szláv nyomok Háromszéken. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 29–31.
  • Nagy Géza (1891e): Daczó Ferencz sírfölirata. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 31–32.
  • Nagy Géza (1891f): Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 75–275.

Ethnographia

Értekezések a Történeti Tudományok köréből

Más kiadványokban megjelent dolgozatai


Irodalom

[szerkesztés]
  • Akad. Ért. XXVI.
  • M. Könyvészet 1895., 1897.
  • A Pallas nagy lexikona XII, 913; XVIII, 309.
  • Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.
  • (Falképkutatásairól) Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Akadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2008.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM65932, Nagy Géza, 2018. szeptember 11.

Források

[szerkesztés]