Márkfalva
Márkfalva (Jazernica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1361 |
Polgármester | Ivan Gejdoš |
Irányítószám | 038 11 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 352 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 102 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 449 m |
Terület | 2,92 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 55′ 39″, k. h. 18° 49′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 39″, k. h. 18° 49′ 53″ | |
Márkfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Márkfalva (1899-ig Jezericz-Markovicz, szlovákul Jazernica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Jezernicz és Markovicz települések egyesítése.
Fekvése
Stubnyafürdőtől 8 km-re északkeletre a Turóc völgyében 460 m magasan fekszik.
Története
Területe ősidők óta lakott. A település területén a lausitzi kultúra és a korai bronzkor emberének temetőit találták meg.
Jezernic keletkezését a 13. század második felére teszik. 1361-ben "Zarnouchamelleky" néven említik először. 1417-ben "Jezerniche", 1534-ben "Jezernicza" néven szerepel az írott forrásokban. A Tiba, majd a helyi Jezerniczi család birtoka volt. 1736-ban nemesi kúriát említenek a községben. 1785-ben 14 házában 87 lakos élt. 1828-ban 20 háza volt 151 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Márkfalva 1324-ben tűnik fel először. 1412-ben "Markfalua" néven a Márkfalvi család birtoka. 1453-ban "Markfalwa" néven említik. 1534-ben "Markowicz" alakban szerepel. 1785-ben mindössze 3 háza volt 17 lakossal. 1828-ban 4 házában 33 lakos élt. A hozzá tartozó Dankfölde egykor önálló falu volt, melyet 1293-ban "Dankfelde" alakban említenek.
Vályi András szerint "MARKOVICZA. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Markoviczi Uraság, lakosai több félék, fekszik Kis Szoczóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű." [2] "JEZERNICZE. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Jezernitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Szoczóczhoz közel, és annak filiája, határja középszerű, de tsak száraz időben terem bőven, fája nints, réttye, legelője jó. Vagyon itt egy 20 ölnyi hoszszaságú mély tó, mellynek mélysége még nem tudatik, ’s a’ leg nagyobb hidegben sem fagy bé." [2]
Fényes Elek szerint "Markovics, tót falu, Thurócz vmegyében, 15 kath., 18 evang. lak. Sík termékeny határral. F. u. nemesek. Ut. p. Rudnó."[3] "Jezernicze, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 38 kath., 93 evang. lak., s termékeny sík szántóföldekkel. F. u. a Jezerniczky család. Ut. p. Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 193, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 265 lakosából 259 szlovák volt.
2011-ben 297 lakosából 286 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Szárnyasoltára 1517-ben készült.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.