Most és mindörökké (film, 1953)
| Most és mindörökké From Here to Eternity (From Here to Eternity) | |
| 1953-as amerikai film | |
 | |
| Rendező | Fred Zinnemann |
| Producer | Buddy Adler |
| Alapmű | Most és mindörökké |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | James Jones (regénye alapján) Daniel Taradash |
| Főszerepben | Burt Lancaster Montgomery Clift Deborah Kerr Donna Reed Frank Sinatra |
| Zene | George Duning |
| Operatőr | Burnett Guffey |
| Vágó | William A. Lyon |
| Jelmeztervező | Jean Louis |
| Díszlettervező | Cary Odell |
| Gyártás | |
| Gyártó | Columbia Pictures |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Honolulu |
| Játékidő | 118 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Columbia Pictures |
| Bemutató | 1953. augusztus 5. |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Most és mindörökké From Here to Eternity témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Most és mindörökké (From Here to Eternity) 1953-ban bemutatott amerikai filmdráma, ami James Jones regénye alapján készült.
Történet
A film 1941-ben, egy hawaii katonai bázison játszódik. A cselekmény kezdetén a főhős, Prewitt egy őt ért sérelem miatt másik századhoz helyezteti át magát – vállalva azt is, hogy ott őrvezetői helyett csak közlegényi státuszt kap. Új századának parancsnoka, Dana Holmes kapitány századába gyűjti az ezred összes sportolóját, mert a hadsereg bajnokságán elért győzelmektől reméli előléptetését. Prewitt bokszoló, de nem hajlandó ringbe lépni, mert korábban egy mérkőzésen olyan szerencsétlenül ütötte meg barátját, hogy az megvakult. A parancsnok pokollá teszi az életét, hogy így kényszerítse elhatározásának megváltoztatására. Prewitt-ot elhagyja bennszülött szeretője is, mert közlegényi státusza miatt csökkent zsoldjából többé nem tudja a családját támogatni. Így az egyik kupleráj szépséges prostituáltjának barátságával kárpótolja magát, és beleszeret a nőbe. Amikor azonban feleségül kéri, a nő visszautasítja: csak addig "dolgozik" itt, amíg megfelelő pénztartalékot nem gyűjt, utána visszatér az Államokba, és csak olyan társadalmi állású férfi lehet a férje, akiről fel sem tételezhető, hogy a felesége valamikor prostituált volt – márpedig egy közkatona nem ilyen. Prewitt, aki mindeddig tűrte a századnál elszenvedett megaláztatásokat és kitolásokat, ekkor elveszti lelki egyensúlyát, és megüti az őt provokáló altisztet. Holmes kapitány engedi a verekedést, amiből kiderül, hogy Prewitt még mindig jó ökölvívó. Prewitt barátja Maggio katonai börtönbe kerül, ahol egy őrmester sorozatos verései következtében meghal. Prewitt megbosszulja a halálát és késpárbajban megöli Judson őrmestert, majd sebesülten prostituált szerelmének lakásán bújik meg. Amikor azonban értesül a Pearl Harbort ért japán támadásról, elhatározza, hogy visszatér az egységéhez. Útközben tábori csendőrök igazoltatják, akik elől papírok híján menekülni próbál, e közben halálos lövés éri.
A történet másik szála Holmes kapitány felesége ill. Warden főtörzsőrmester szerelmi története. Mrs. Holmes méhét korábban ki kellett operálni, mert férjétől nemi betegséget kapott. Azóta nem érzi magát nőnek, férjével csak névleges a házassága. A század szolgálatvezetője, Warden főtörzsőrmester beleszeret a gyönyörű nőbe, és szerelme viszonzásra talál. Csak bujkálva találkozhatnak, de a nő hajlandó lenne elválni Holmes kapitánytól, és Wardenhez menni feleségül, ha az nem altiszt, hanem tiszt lenne. Warden viszont nem szeretne tiszt lenni: semmire nem becsüli a tiszteket ("megfulladnának a saját nyáluktól, ha ki nem kaparnám a torkukból" – szokta mondani). Végül mégis jelentkezik tiszti tanfolyamra szerelme kedvéért. A jelentkezését később visszavonja, és Mrs. Holmes-al való kapcsolata megszakad.
Színészek
- Burt Lancaster (Milton Warden őrmester)
- Montgomery Clift (Robert E. Lee "Prew" Prewitt közlegény)
- Donna Reed (Alma Burke)
- Deborah Kerr (Karen Holmes)
- Frank Sinatra (Angelo Maggio közlegény)
- Philip Ober (Dana Holmes)
- Mickey Shaughnessy (Leva)
- Harry Bellaver (Mazzioli)
- James Jones
- Ernest Borgnine ("Fatso" Judson)
Díjak
- Oscar-díj (1954)
- díj: legjobb film – Buddy Adler, producer
- díj: legjobb férfi mellékszereplő – Frank Sinatra
- díj: legjobb női mellékszereplő – Donna Reed
- díj: legjobb operatőr, fekete-fehér – Burnett Guffey
- díj: legjobb rendező – Fred Zinnemann
- díj: legjobb vágás – William A. Lyon
- díj: legjobb hang – John P. Livadary
- díj: legjobb adaptált forgatókönyv – Daniel Taradash
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Montgomery Clift, Burt Lancaster
- jelölés: legjobb női főszereplő – Deborah Kerr
- jelölés: legjobb jelmeztervezés, fekete-fehér – Jean Louis
- jelölés: legjobb eredeti filmzene – George Duning és Morris Stoloff
- Cannes-i filmfesztivál (1954)
- díj: Különdíj: Fred Zinnemann
- jelölés: Arany Pálma
- Golden Globe-díj (1954)
- díj: legjobb filmrendező – Fred Zinnemann
- díj: legjobb férfi mellékszereplő – Frank Sinatra
Források
- Most és mindörökké a PORT.hu-n (magyarul)
