Mocsári zsurló
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
a növény |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Equisetum palustre L. |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Mocsári zsurló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári zsurló témájú médiaállományokat. |
A mocsári zsurló (Equisetum palustre) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának a valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A mocsári zsurló mindenütt gyakori. Az előfordulása Európában, Izlandtól és Portugáliától a Kaukázusig terjed, a mérsékelt övi Ázsiában pedig, Törökországtól egészen Japánig lelhető fel. Észak-Amerikában is őshonos.
Veszélyes legelőgyom, mivel a szarvasmarhának bélgyulladást okoz.
Megjelenése [szerkesztés]
A mocsári zsurló szára élesen barázdált. A csomóknál található levélhüvelyek fogainak száma 10-nél kevesebb. A szár zöld színű, többnyire elágazó, 20-60 centiméter magas, vastagsága 3 milliméter. Végén hosszúkás, tompa csúcsú spóratermő füzér fejlődik. A meddő szár is zöld, teljesen hasonló a termőhöz. A spóraképzés ideje júniustól szeptemberig tart.
Életmódja [szerkesztés]
A mocsári zsurló vízpartokon, nedves réteken, mocsarakban, lápokon, különösen nitrogénben gazdag talajokon él.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Equisetum palustre L. The Plant List
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?409915 USDA GRIN

