Sárga nőszirom
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Iris pseudacorus L. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárga nőszirom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga nőszirom témájú médiaállományokat. |
A sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjéhez, ezen belül a nősziromfélék (Iridaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A sárga nőszirom Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Európában csaknem mindenütt gyakori.
[szerkesztés] Megjelenése
A sárga nőszirom vastag, húsos gyöktörzsű, évelő növény. Tőállású levelei két sorba rendezettek, szürkészöldek, kard alakúak, hosszú hegybe keskenyednek, 1-4 centiméter szélesek, alig rövidebbek, mint a virágzatot hordozó erőteljes, 50-100 centiméter magas, hengeres szár. A forrt leplű sárga virágok többesével fejlődnek rövid, zöld murvalevelek hónaljában. A két körben álló lepelcimpák feltűnő módon eltérnek. A három külső nagyobb, tojás alakú, hátrahajló, széles körmén barna rajzolattal; a három belső rövidebb és keskenyebb, szálas és mereven felálló. A 3 porzó a 3 lapos, sziromszerű, csúcsán kéthasábú, sárga bibeszál alá simul. A bibeszálak hosszabbak a belső lepelcimpáknál. Termése 4-7 centiméter tok, amelyben számos világosbarna színű mag található.
[szerkesztés] Képek
-
Virágzó sárga nőszirom
-
Állománya természetes élőhelyén
-
Sárga nőszirmok a WWT London Wetland Centre-ben.
-
virága közelről
-
Gyöktörzse
-
Termése
.jpg&filetimestamp=20050523140636)
[szerkesztés] Életmódja
A sárga nőszirom vizek partján, mocsarakban, liget- és láperdőkben, vízzel borított vagy időszakonként elárasztott, tápanyagban gazdag, mérsékelten savanyú talajokon nő.
A virágzási ideje május-június között van. Régen a sárga nőszirom gyökeréből hashajtót, vas-szulfáttal keverve pedig fekete festéket készítettek.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
