Mira (csillag)
| Mira | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Cet csillagkép |
| Távolság | 299 fé |
| Színkép típusa | M5-9IIIe+DA[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 10,91 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | 63,5 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 9,33 mas/év |
| deklinációban | -237,36 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 2,4×1030 kg, 1,2 M☉ |
A Mira (/ˈmaɪrə/, Omicron Ceti, ο Ceti, ο Cet) egy vörös óriás csillag, távolsága 200–400 fényév, a Cet csillagképben található. A Mira egy kettőscsillag. A Mira A önmagában is változócsillag, ez volt az elsőnek felfedezett nem szupernóva változócsillag. A Mira a legfényesebb periodikus változócsillag, ami szabad szemmel még éppen nem látható. Távolságának értéke kissé bizonytalan, a Hipparcos műhold előtti mérések szerint távolsága 220 fényév;[2] a Hipparcos 2007-es adatai szerint 299 fényévre található; a mérés hibaszázaléka 11%.[3]
Megfigyelésének története
A Mira változócsillag volta ismert lehetett az ókori Kína, Babilónia és Görögország tudósai számára.[4] Az első feljegyzések David Fabricius csillagásztól származnak 1596. augusztus 3-án, aki akkoriban a Merkúr bolygó megfigyelésével foglalkozott. Augusztus 21-ig a fényessége egy magnitúdóval növekedett, majd októberig elhalványult a megfigyelés elől. Fabricius ezért azt gondolta, hogy ez egy nova, de újból megpillantotta 1609. február 16-án.[5]
1638-ban Johannes Holwarda meghatározta a csillag feltűnési periódusát, ami tizenegy hónapra adódott. Gyakran őt tekintik a Mira változócsillag volta felfedezőjének. Johannes Hevelius is megfigyelte nagyjából ebben az időszakban, ő adta neki a "Mira" nevet (a latin "csodálatos", "meglepő" szóból) a Historiola Mirae Stellae (1662) című művében, mivel nem úgy viselkedett, ahogyan a többi ismert csillag. Ismail Bouillaud a fényességi periódusát 333 napban adta meg, ez a modern kori értéknél, ami 332 nap, egy nappal több. Ez olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy a Mira fényességváltozásának periódusa is változó. Élettartamát jelenleg 6 milliárd évre becsülik.
Lehetséges, hogy a Mira változócsillag volta már Fabricius előtt is ismert volt. Karl Manitius, Hipparkhosz Kommentárjainak (Τῶν Ἀράτου καὶ Εὐδόξου φαινομένων ἐξήγησις) modern kommentátora szerint a második századból származó szöveg egyes adatai a Mirára vonatkoznak. A távcsöves megfigyelések előtti időszakból Klaudiosz Ptolemaiosz, al-Sufi, Ulugbek, és Tycho Brahe csillagkatalógusai nem említik még normál csillagként sem. Három említése történik kínai és koreai forrásokban 1070-ben és 1596-ban.
A csillagrendszer
A Mira egy kettőscsillag, ami egy vörös óriásból (Mira A) és egy magas hőmérsékletű fehér törpéből (Mira B) áll. A Chandra röntgenmegfigyelő műhold adatai szerint tömegáramlás történik a két csillag között a fehér törpe felé. A két csillag nagyjából 70 csillagászati egység távolságra van egymástól.[6]
Mira A
A Mira A jelenleg az óriáságban van (AGB) .[7][8][9]
Változócsillag volta
A Mira A egy jól ismert példája a változócsillagoknak, amiket a csillag után Mira típusú változócsillagnak neveznek. Nagyjából 6–7000 ismert csillag van ebben az osztályban.[10] Ezek mind vörös óriások.
A Mira fényessége 3,5 magnitúdóval változik, ezzel a Cet csillagkép legfényesebb csillagai közé tartozik. Érdekesség, hogy a Mira a sugárzásának nagyobb részét az infravörös tartományban adja le, de ott a fényességváltozása csak két magnitúdó.[11]
Mira B
A kísérőcsillagot csak 1995-ben fedezte fel a Hubble űrtávcső. Ekkor 70 csillagászati egységre volt a párjától. A HST ultraviola képei és a Chandra űrtávcső röntgenfelvételei spirális gázáramlást mutatnak a Mira B irányába. A Mira B keringési periódusa a Mira A körül nagyjából 400 év.
-
Mira -
A Mira UV és látható fényben -
Mira -
Mira A&B.
.jpg){kind=small}
Megfigyelése
A Mira nem látható március és június között, mivel akkor túl közel kerül a Naphoz.
Jegyzetek
- ↑ General Catalogue of Stellar Spectral Classifications (Version 2013-Jul)
- ↑ (1980. május 9.) „Burnham's Celestial Handbook” 1, 634. o, Kiadó: Dover Publications Inc..
- ↑ http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-basic?
- ↑ Wilk, Stephen R (1996. május 9.). „Mythological Evidence for Ancient Observations of Variable Stars”. The Journal of the American Association of Variable Star Observers 24 (2), 129–133. o.
- ↑ Hoffleit, Dorrit: History of Mira's Discovery. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
- ↑ Karovska, Margarita (2006. augusztus 1.). „Future Prospects for Ultra-High Resolution Imaging of Binary Systems at UV and X-rat Wavelengths”. Astrophysics and Space Science 304 (1–4), 379–382. o. DOI:10.1007/s10509-006-9146-4.
- ↑ Pogge, Richard: Lecture 16: The Evolution of Low-Mass Stars. Ohio State University, 2006. január 21. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
- ↑ Lopez, B. (1999. május 9.). „AGB and post-AGB stars at high angular resolution”. Proceedings IAU Symposium #191: Asymptotic Giant Branch Stars: 409.
- ↑ De Loore, C. W. H.. Structure and Evolution of Single and Binary Stars. Springer (1992. május 9.). ISBN 0-7923-1768-8
- ↑ GCVS: vartype.txt from the GCVS catalogue (statistics at the end of the file indicate 6,006 mirae and 1,237 probable mirae)
- ↑ Braune, Werner: Bundesdeutsche Arbeitsgemeinschaft für Veränderliche Sterne. [2007. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
Források
- (2007. november 1.) „Validation of the new Hipparcos reduction”. Astronomy and Astrophysics 474 (2), 653–664. o. DOI:10.1051/0004-6361:20078357.
- Evans, D. S. (June 20–24, 1966). „The Revision of the General Catalogue of Radial Velocities”. Determination of Radial Velocities and their Applications, University of Toronto 30, 57. o, Kiadó: International Astronomical Union.
- (1978. május 9.) „Photoelectric photometric Catalogue of homogeneous measurements in the UBV System”. Astronomy and Astrophysics Supplement Series 34, 1–49. o.
- General Catalogue of Variable Stars, 3rd (1971. május 9.)
- V* omi Cet -- Variable Star of Mira Cet type. SIMBAD. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.)
- Castelaz, Michael W. (1997. május 9.). „Spectroscopy of Mira Variables at Different Phases”. The Astronomical Journal 114, 1584–1591. o. DOI:10.1086/118589.
- Celis S., L. (1982. május 9.). „Red variable stars. I — UBVRI photometry and photometric properties”. Astronomical Journal 87, 1791–1802. o. DOI:10.1086/113268.
- Wyatt, S. P. (1983. május 9.). „Kinematics and ages of Mira variables in the greater solar neighborhood”. Astrophysical Journal, Part 1 275, 225–239. o. DOI:10.1086/161527.
- Woodruff, H. C. (2004. május 9.). „Interferometric observations of the Mira star o Ceti with the VLTI/VINCI instrument in the near-infrared” (PDF). Astronomy & Astrophysics 421 (2), 703–714. o. [2018. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1051/0004-6361:20035826. (Hozzáférés: 2007. december 7.)
- Allen, Richard H.. Star Names: Their Lore and Meaning. New York: Dover Publications (1963. május 9.). ISBN 0-486-21079-0
Külső hivatkozások
- Mira – Bizarre Star at NASA
- History of Mira's Discovery at AAVSO
- Mira has tail nearly 13 light years in length (BBC)
- Speeding Bullet Star Leaves Enormous Streak Across Sky at Caltech
- Astronomy Picture of the Day:
1998-10-11, 2001-01-21, 2006-07-22, 2007-02-21, 2007-08-17 - Mira (Omicron Ceti). The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight. (Hozzáférés: 2006. június 22.)
- Interferometric observations of the Mira star o Ceti with the VLTI/VINCI instrument in the near-infrared. [2018. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 20.)
- Robert Burnham Jr., Burnham's Celestial Handbook, Vol. 1, (New York: Dover Publications, Inc., 1978), 634.
- James Kaler, The Hundred Greatest Stars, (New York: Copernicus Books, 2002), 121.
- SEDS article
- A recent lightcurve of Mira from the BAV.
- Universe Today, That's Not a Comet, that's a Star
- OMICRON CETI (Mira)
- Winter 2006: Omicron Ceti (Mira)
