Mira (csillag)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mira
Mira 1997.jpg
Megfigyelési adatok
Csillagkép Cet csillagkép
Távolság299
Színkép típusa M5-9IIIe+DA

A Mira (/ˈmrə/, Omicron Ceti, ο Ceti, ο Cet) egy vörös óriás csillag, távolsága 200–400 fényév, a Cet csillagképben található. A Mira egy kettőscsillag. A Mira A önmagában is változócsillag, ez volt az elsőnek felfedezett nem szupernóva változócsillag.  A Mira a legfényesebb periodikus változócsillag, ami szabad szemmel még éppen nem látható. Távolságának értéke kissé bizonytalan, a Hipparcos műhold előtti mérések szerint távolsága 220 fényév;[1] a Hipparcos 2007-es adatai szerint 299 fényévre található; a mérés hibaszázaléka 11%.[2]

Megfigyelésének története[szerkesztés]

A Mira változócsillag volta ismert lehetett az ókori Kína, Babilónia és Görögország tudósai számára.[3] Az első feljegyzések David Fabricius csillagásztól származnak 1596. augusztus 3-án, aki akkoriban a Merkúr bolygó megfigyelésével foglalkozott. Augusztus 21-ig a fényessége egy magnitúdóval növekedett, majd októberig elhalványult a megfigyelés elől.  Fabricius ezért azt gondolta, hogy ez egy nova, de újból megpillantotta 1609. február 16-án.[4]

1638-ban Johannes Holwarda meghatározta a csillag feltűnési periódusát, ami tizenegy hónapra adódott. Gyakran őt tekintik a Mira változócsillag volta felfedezőjének. Johannes Hevelius is megfigyelte nagyjából ebben az időszakban, ő adta neki a "Mira" nevet (a latin "csodálatos", "meglepő" szóból) a Historiola Mirae Stellae (1662) című művében, mivel nem úgy viselkedett, ahogyan a többi ismert csillag.  Ismail Bouillaud a fényességi periódusát 333 napban adta meg, ez a modern kori értéknél, ami 332 nap, egy nappal több.  Ez olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy a Mira fényességváltozásának periódusa is változó. Élettartamát jelenleg 6 milliárd évre becsülik.

Lehetséges, hogy a Mira változócsillag volta már Fabricius előtt is ismert volt. Karl Manitius,  Hipparkhosz Kommentárjainak (Τῶν Ἀράτου καὶ Εὐδόξου φαινομένων ἐξήγησις) modern kommentátora szerint a második századból származó szöveg egyes adatai a Mirára vonatkoznak. A távcsöves megfigyelések előtti időszakból Klaudiosz Ptolemaiosz, al-Sufi, Ulugbek, és Tycho Brahe csillagkatalógusai nem említik még normál csillagként sem. Három említése történik kínai és koreai forrásokban 1070-ben és 1596-ban.

A csillagrendszer[szerkesztés]

A Mira egy kettőscsillag, ami egy vörös óriásból (Mira A) és egy magas hőmérsékletű fehér törpéből (Mira B) áll. A Chandra röntgenmegfigyelő műhold adatai szerint tömegáramlás történik a két csillag között a fehér törpe felé. A két csillag nagyjából 70 csillagászati egység távolságra van egymástól.[5]

Mira A[szerkesztés]

A Mira A jelenleg az óriáságban van (AGB) .[6][7][8]

Változócsillag volta[szerkesztés]

A Mira A egy jól ismert példája a változócsillagoknak, amiket a csillag után  Mira típusú változócsillagnak neveznek. Nagyjából 6–7000 ismert csillag van ebben az osztályban.[9] Ezek mind vörös óriások.  

A Mira fényessége 3,5 magnitúdóval változik, ezzel a Cet csillagkép legfényesebb csillagai  közé tartozik. Érdekesség, hogy a Mira a sugárzásának nagyobb részét az infravörös tartományban adja le, de ott a fényességváltozása csak két magnitúdó.[10]

Mira B[szerkesztés]

A kísérőcsillagot csak 1995-ben fedezte fel a  Hubble űrtávcső. Ekkor 70 csillagászati egységre volt a párjától. A HST ultraviola képei és a Chandra űrtávcső röntgenfelvételei spirális gázáramlást mutatnak a Mira B irányába. A Mira B keringési periódusa a Mira A körül nagyjából 400 év.

Megfigyelése[szerkesztés]

A Mira nem látható március és június között, mivel akkor túl közel kerül a Naphoz.

Ultraviola mozaik a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) felvételén

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1980. szeptember 8.) „Burnham's Celestial Handbook” 1, 634. o, Kiadó: Dover Publications Inc..  
  2. http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-basic?
  3. Wilk, Stephen R (1996. szeptember 8.). „Mythological Evidence for Ancient Observations of Variable Stars”. The Journal of the American Association of Variable Star Observers 24 (2), 129–133. o.  
  4. Hoffleit, Dorrit: History of Mira's Discovery. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
  5. Karovska, Margarita (2006. augusztus 1.). „Future Prospects for Ultra-High Resolution Imaging of Binary Systems at UV and X-rat Wavelengths”. Astrophysics and Space Science 304 (1–4), 379–382. o. DOI:10.1007/s10509-006-9146-4.  
  6. Pogge, Richard: Lecture 16: The Evolution of Low-Mass Stars. Ohio State University, 2006. január 21. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
  7. Lopez, B. (1999. szeptember 8.). „AGB and post-AGB stars at high angular resolution”. Proceedings IAU Symposium #191: Asymptotic Giant Branch Stars: 409. 
  8. De Loore, C. W. H.. Structure and Evolution of Single and Binary Stars. Springer (1992. szeptember 8.). ISBN 0-7923-1768-8 
  9. GCVS: vartype.txt from the GCVS catalogue (statistics at the end of the file indicate 6,006 mirae and 1,237 probable mirae)
  10. Braune, Werner: Bundesdeutsche Arbeitsgemeinschaft für Veränderliche Sterne. [2007. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)

Források[szerkesztés]

  • (2007. november 1.) „Validation of the new Hipparcos reduction”. Astronomy and Astrophysics 474 (2), 653–664. o. DOI:10.1051/0004-6361:20078357.  
  • Evans, D. S. (June 20–24, 1966). „The Revision of the General Catalogue of Radial Velocities”. Determination of Radial Velocities and their Applications, University of Toronto 30, 57. o, Kiadó: International Astronomical Union.  
  • (1978. szeptember 8.) „Photoelectric photometric Catalogue of homogeneous measurements in the UBV System”. Astronomy and Astrophysics Supplement Series 34, 1–49. o.  
  • General Catalogue of Variable Stars, 3rd (1971. szeptember 8.) 
  • V* omi Cet -- Variable Star of Mira Cet type. SIMBAD. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.)
  • Castelaz, Michael W. (1997. szeptember 8.). „Spectroscopy of Mira Variables at Different Phases”. The Astronomical Journal 114, 1584–1591. o. DOI:10.1086/118589.  
  • Celis S., L. (1982. szeptember 8.). „Red variable stars. I — UBVRI photometry and photometric properties”. Astronomical Journal 87, 1791–1802. o. DOI:10.1086/113268.  
  • Wyatt, S. P. (1983. szeptember 8.). „Kinematics and ages of Mira variables in the greater solar neighborhood”. Astrophysical Journal, Part 1 275, 225–239. o. DOI:10.1086/161527.  
  • Woodruff, H. C. (2004. szeptember 8.). „Interferometric observations of the Mira star o Ceti with the VLTI/VINCI instrument in the near-infrared” (PDF). Astronomy & Astrophysics 421 (2), 703–714. o. DOI:10.1051/0004-6361:20035826. (Hozzáférés ideje: 2007. december 7.)  
  • Allen, Richard H.. Star Names: Their Lore and Meaning. New York: Dover Publications (1963. szeptember 8.). ISBN 0-486-21079-0 

Külső hivatkozások[szerkesztés]