Mezei zsálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezei zsálya
Wiesensalbei 1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport
:
Mentheae
Nemzetség: Zsálya (Salvia)
Faj: S. pratensis
Tudományos név
Salvia pratensis
L.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mezei zsálya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsálya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsálya témájú kategóriát.

A mezei zsálya (Salvia pratensis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: foszló virág, lóbárzsing, réti-, vad-, vagy skarlát-zsálya.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezei zsálya csaknem egész Közép-Európában igen gyakori. Ez a növény még megtalálható Európa többi részén is, Ázsia nyugati felén és Afrika északi részein is.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Salvia pratensis subsp. bertolonii (Vis.) Soó
  • Salvia pratensis subsp. haematodes (L.) Arcang.
  • Salvia pratensis subsp. laciniosa (Jord.) Briq.
  • Salvia pratensis subsp. pozegensis (Watzl) Diklic
  • Salvia pratensis subsp. pratensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezei zsálya száraz rétek, füves lejtők, sovány gyepek, legelők, mezsgyék és cserjések lakója. A laza, bázisokban gazdag, meszet is tartalmazó talajokat kedveli. Az időszakos szárazságot is jól elviseli. Melegkedvelő faj.

A virágzási ideje májustól júliusig, esetleg augusztusig tart. Virágait főleg méhek és poszméhek porozzák meg. Mikor nektárt keresnek a virágban, a bibeszál érintkezik a rovarok hátával, és felveszi az idegen virágról érkezett virágport.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsálya (Salvia) nemzetség többi faja közül legismertebb a gyógy-, fűszer- és dísznövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]