Mezei zsálya
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Salvia pratensis L. |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
a Salvia pratensis subsp. bertolonii szinonimái:
a Salvia pratensis subsp. haematodes szinonimái:
a Salvia pratensis subsp. laciniosa szinonimái:
a Salvia pratensis subsp. pozegensis szinonimája:
a Salvia pratensis subsp. pratensis szinonimái:
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Mezei zsálya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsálya témájú médiaállományokat. |
A mezei zsálya (Salvia pratensis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: foszló virág, lóbárzsing, réti-, vad-, vagy skárlát-zsálya.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A mezei zsálya csaknem egész Közép-Európában igen gyakori. Ez a növény még megtalálható Európa többi részén is, Ázsia nyugati felén és Afrika északi részein is.
Alfajai [szerkesztés]
- Salvia pratensis subsp. bertolonii (Vis.) Soó
- Salvia pratensis subsp. haematodes (L.) Arcang.
- Salvia pratensis subsp. laciniosa (Jord.) Briq.
- Salvia pratensis subsp. pozegensis (Watzl) Diklic
- Salvia pratensis subsp. pratensis
Megjelenése [szerkesztés]
A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós.
Életmódja [szerkesztés]
A mezei zsálya száraz rétek, füves lejtők, sovány gyepek, legelők, mezsgyék és cserjések lakója. A laza, bázisokban gazdag, meszet is tartalmazó talajokat kedveli. Az időszakos szárazságot is jól elviseli. Melegkedvelő faj.
A virágzási ideje májustól júliusig, esetleg augusztusig tart. Virágait főleg méhek és poszméhek porozzák meg. Mikor nektárt keresnek a virágban, a bibeszál érintkezik a rovarok hátával, és felveszi az idegen virágról érkezett virágport.
Rokon fajok [szerkesztés]
A zsálya (Salvia) nemzetség többi faja közül legismertebb a gyógy-, fűszer- és dísznövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis).
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-183565

