Ugrás a tartalomhoz

Messier 4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 15:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: források --> jegyzetek AWB)
Messier 4 (M4) gömbhalmaz
Megfigyelési adatok
OsztályIX
CsillagképScorpius
Rektaszcenzió16h 23m 35,4s[1]
Deklináció-26° 31′ 32″ [1]
Távolság7200 ,
2,2 k pc
Látszó méret (V)36′.0
Látszólagos magnitúdó (V)7,12[2]
Fizikai tulajdonságok
Sugár35 fényév
Becsült kor13 mrd év
Más elnevezésekNGC 6121

A Messier 4 (más néven M4 vagy NGC 6121) egy gömbhalmaz a Skorpió csillagképben.

Felfedezése

Az M4 gömbhalmazt Philippe Loys de Chéseaux svájci csillagász fedezte fel 1764-ben. Charles Messier 1764. május 8-án katalogizálta, és ez volt az első és egyetlen gömbhalmaz, amelyet ő maga sikeresen csillagokra tudott bontani.

Tudományos adatok

Az M4 Földtől mért távolsága mindössze 7200 fényév, így 2007-ig, az FSR 1767 felfedezéséig ezt az objektumot tartották a hozzánk legközelebb eső gömbhalmaznak. A Messier 4 gömbhalmazban lévő PSR B1620-26c pulzár körül kering egy bolygó, a rendszer tagja emellett egy fehér törpe is. A legöregebb ismert bolygó, korát 13 milliárd (földi) évre teszik.

Megfigyelési lehetőség

Az M4 könnyen megtalálható a fényes Antares csillagtól 1m 3s távolságra nyugatra. Megfelelő körülmények között szabad szemmel is észlelhető.[3] Magyarországról január és augusztus között figyelhető meg.

Csillagfejlődési rejtély

Egy 2016-os tanulmányban kutatók nemzetközi csoportja meghatározta több csillag fényének elemzésével a csillagok kémiai összetételét, és azt a meglepő felfedezést tették, hogy a csillagok fele „kihagyja” a vörös óriás fázist, és ehelyett rögtön fehér törpévé válik. Az eddigi tudományos modellek szerint a csillagok a fejlődésük során felfúvódnak, vörös óriássá válnak, majd több millió év múlva összeroskadnak és fehér törpe lesz belőlük. Ezzel az elmélettel nem magyarázható, de megfigyelt „korai halál” csak a nátriumban gazdag, oxigénben szegény csillagok esetén fordul elő.[4]

A megfigyeléseket a HERMES nevű (high efficiency and resolution multi-element spectrograph) spektrográffal végezték az Anglo Australian Telescope (AAT)-hoz csatlakoztatva.[5]

Források

  1. a b NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
  2. SIMBAD Astronomical Database. Results for NGC 6126. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
  3. ftp://ftp.lowell.edu/pub/bas/deepsky/nakedeye.dso Szabad szemmel látható Messier-objektumok listája
  4. A tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóirat 2016-05-18-i számában jelent meg.
  5. Stellar mystery deepens: Large group of stars found dying prematurely, 2016-05-18

További információk


   NGC 6119  •  NGC 6120  •  NGC 6121  •  NGC 6122  •  NGC 6123