Gyűrűs-köd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gyűrűs-köd a Lant csillagképben
A Gyűrűs-köd infravörös felvételen

A Gyűrűs-köd (M57, NGC 6720) az egyik leghíresebb planetáris köd a Lant csillagképben. 1779. január 29-én fedezte fel Antoine Darquier de Pellepoix (1718-1802) toulouse-i csillagász, miközben egy üstökös mozgását figyelte. Charles Messier még ugyanabban az évben katalogizálta M57 néven. Darquier élesen elhatárolt, halvány, korong alakú jelenségnek írta le, amelyet a Jupiter bolygóhoz hasonlított, ennek nyomán nevezte el az ilyen objektumokat planetáris ködöknek William Herschel.

A 2300 fényévnyi távolságra lévő objektum kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található halvány, 14,8m fényes[1][2] fehér törpe által ledobott gázburokból. Jelenleg 1,3 fényév átmérőjű és 18–19 km/s sebességgel tágul. A köd kialakulását okozó központi csillag létezéséről elsőként 1800-ban, Friedrich von Hahn számolt be, de ezt mások nem tudták megerősíteni, létezése csak akkor bizonyosodott be, amikor 1886. szeptember 1-jén Gothard Jenő herényi magán csillagvizsgálójának 26 cm átmérőjű tükrös távcsövén keresztül egy 30 perces expozíciós idejű fényképet készített a ködről, amelyen jól látszott a csillag.

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lant csillagképben, a β és γ Lyrae csillagok között félúton található.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűs-köd témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Observing and Cataloguing Nebulae and Star Clusters: From Herschel to Dreyer's New General Catalogue. Cambridge University Press, 42–43. o (2010). ISBN 0-521-19267-6 
  2. Crossen, Craig, Rhemann, Gerald. Sky Vistas: Astronomy for Binoculars and Richest-Field Telescopes. Springer (2004). ISBN 3-211-00851-9. OCLC 52424007 


Science.jpg    NGC 6718  •  NGC 6719  •  NGC 6720  •  NGC 6721  •  NGC 6722