Messianizmus
A messianizmus a messiás eljövetelébe vetett hit, aki egy embercsoport megmentőjeként működik.[1][2]
A kereszténységben a messianizmus a zoroasztrizmus vallási meggyőződése nyomán létre,[3] de más vallásoknak is vannak a messianizmushoz kapcsolódó fogalmai. A messiásfogalommal rendelkező vallások közé tartozik a judaizmus ( Mashiach ), a kereszténység ( Krisztus ), az iszlám (Īsză Maszih), a drúz hit (Jézus és Hamza ibn Ali), [4] [5] zoroasztrizmus (Szaósjant), buddhizmus (Maitréja), taoizmus (Li Hon), a bábizmus, a rasztafariánus mozgalom (Hailé Szelasszié), a messianisztikus afrikai intézményesült egyházak csoportja (pl. a kimbangizmus).
Zoroasztrizmus[szerkesztés]
A zoroasztriánus hagyomány három jövőbeli megváltót lát. Ezek közül a harmadik Szaosjant aki vezeti az emberiséget a hazugság elleni végső csatában. A Szaosjant tulajdonnévként szerepel az Avesztában, ő az, aki egyben harcol a gonosz erőivel és előkészíti a világ végét. Végül Ahura Mazda győzedelmeskedik, Szaosjant pedig feltámasztja a halottakat, akik feltámadnak az örök tökéletességre, lelkük pedig megtisztul, és újra egyesülnek Istennel.
Judaizmus és kereszténység[szerkesztés]
A judaizmusban a messiás egy jövőbeli zsidó személy lesz Dávid nemzetségéből, a zsidó nép és az emberiség megváltója.[1][6] A kereszténységben Jézus a messiás, a Megváltó és a vallás fő áramlata alapján maga a megtestesült Isten volt.[1][7]
Iszlám[szerkesztés]
Az iszlámban Jézus próféta volt, Isten küldötte, aki vissza fog térni az utolsó időkben.[3]
Az iszlámban (a síita és szunnita irányzatok) a Mahdit tekintik a megígért megváltónak; ő az aki az idők végén szintén eljön a Földre.
Buddhizmus[szerkesztés]
Maitréja egy bódhiszattva, akinek a buddhista hagyomány szerint a Földön kell megjelennie, elérni a teljes megvilágosodást és a tiszta dharmát tanítani.
Taoizmus[szerkesztés]
A 3. század körül a vallási taoizmus eszkatologikus elképzeléseket fejlesztett ki. Számos szentírás megjósolja a világciklus végét, a járványokat és a megváltó Li Hong eljövetelét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Messianism/Messianic Movements. Brill Publishers (2018)Angel, Joseph L. (2018). "Messianism/Messianic Movements". In Hunter, David G.; van Geest, Paul J. J.; Lietaert Peerbolte, Bert Jan (eds.). Brill Encyclopedia of Early Christianity Online. Leiden and Boston: Brill Publishers. doi:10.1163/2589-7993_EECO_SIM_041888. ISSN 2589-7993.
- ↑ Define Messianism at Dictionary.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ a b Greisiger, Lutz.szerk.: Blidstein: Apocalypticism, Millenarianism, and Messianism, The Oxford Handbook of the Abrahamic Religions. Oxford and New York: Oxford University Press, 272–294. o.. DOI: 10.1093/oxfordhb/9780199697762.013.14 (2015). ISBN 978-0-19-969776-2
- ↑ Dana, Nissim. The Druze in the Middle East: Their Faith, Leadership, Identity and Status. Michigan University press, 47. o. (2008). ISBN 978-1-903900-36-9
- ↑ Massignon, Louis. The Passion of Al-Hallaj, Mystic and Martyr of Islam, Volume 1: The Life of Al-Hallaj. Princeton University Press, 594. o. (2019). ISBN 978-0691610832
- ↑ Ginsburgh, Rabbi Yitzchak. Awakening the Spark Within – Five Dynamics of Leadership That Can Change the World. Gal Einai, 18–19. o. (2001)
- ↑ Greisiger, Lutz.szerk.: Blidstein: Apocalypticism, Millenarianism, and Messianism, The Oxford Handbook of the Abrahamic Religions. Oxford and New York: Oxford University Press, 272–294. o.. DOI: 10.1093/oxfordhb/9780199697762.013.14 (2015). ISBN 978-0-19-969776-2Greisiger, Lutz (2015). "Apocalypticism, Millenarianism, and Messianism". In Blidstein, Moshe; Silverstein, Adam J.; Stroumsa, Guy G. (eds.). The Oxford Handbook of the Abrahamic Religions. Oxford and New York: Oxford University Press. pp. 272–294. doi:10.1093/oxfordhb/9780199697762.013.14. ISBN 978-0-19-969776-2. LCCN 2014960132. S2CID 170614787.