Marschalkó János

Marschalkó János legismertebb műve a Lánchíd kőoroszlánja

A Haldokló oroszlán Debrecenben

Marschalkó János sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv20-1-12. Marschalkó János tervei alapján faragta: Róna József, talapzat: Hensch Ignác.

Marschalkó János (Lőcse, 1818. augusztus 6. – Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja.

1840 és 1844 között a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása – a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei

• Szobrászati díszítések:
  • Kapucinus kolostor (Budapest)
  • Rudas fürdő (Budapest)
  • Lánchíd (Budapest)
  • Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
  • katolikus templom (Fót)
  • Csokonai Színház (Debrecen)
  • Vigadó (Budapest)
  • Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
  • Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
• Emlékművek, emlékszobrok
  • Szentháromság szobor (Csongrád)
  • Haldokló oroszlán (Debrecen)
  • Deák Ferenc szobra (Igló)
• Kisplasztikák:
  • Flóra
  • Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
  • Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)

Külső hivatkozások

• Marschalkó János a Képzőművészet Magyarországon honlapon
• Marschalkó János a Magyar életrajzi lexikonban
• Marschalkó János síremléke a Farkasréti temetőben (fénykép)

Források

• Révai nagy lexikona
• Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 533–534. o. ISBN 963-547-891-0