Marokau
| Marokau | |
 | |
| Marokau felül nézetből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Legnagyobb település | Vaiori |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 6,73 fő/km² |
| Vaiori népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 14,7 km² |
| Hosszúság | 22 km |
| Időzóna | UTC-10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Marokau
Pozíció Francia Polinézia térképén
| |
 d. sz. 18° 13′, ny. h. 142° 10′Koordináták: d. sz. 18° 13′, ny. h. 142° 10′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marokau témájú médiaállományokat. | |
Marokau egy atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Marokau a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Hikueru szigetcsoportnak, azon belül pedig az apró Két csoport-szigetek része. A Hikueru szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. A Hikueru szigetcsoport másik négy tagja Hikueru, Ravahere, Reitoru és Tekokota. A szigetcsoport legészakibb szigete Tekokata. Tőle délre az első sziget Hikueru 22km-re. Marokau Hikuerutól északnyugatra található 46km-re. Legközelebbi szomszédja a szintén a Két csoport-szigetekhez tartozó Ravahere tőle 1,8km-re fekszik délkeletre. Marokau Tahititől 714km-re fekszik keletre.
Marokau atoll alakja egy majdnem egyenlő oldalú (22km) háromszög. Sekély, belső lagúnájának területe 215,6km2, amelybe két szoroson keresztül lehet bejutni az óceán felől. Az egyik szoros keleten, a másik északon van a fő település közelében. Szárazföldjeinek összterülete 14,7km2. Marokau lakossága 99 fő állandó lakos volt a 2007-es népszámláláskor. Az sziget fő települése Vaiori, amely a sziget északi részén található.
Története[szerkesztés]
Marokau atollt legelőször Louis Antoine de Bougainville francia felfedező fedezte fel a nyugat számára 1768-ban, aki ottjártakor partra is szállt. 1769. április 6-án James Cook hajós kapitány is kikötött a szigeten. Ekkor adta Marokau és Ravahere szigeteknek a Két csoport-szigetek elnevezést.[1] Ezután Edward Belcher brit tengerész látogatott az atollra 1826. február 28-án.
A 19. században Hikueru francia gyarmat lett. Ekkor a lakosság 60 fő volt (1850. környékén).[2]
Az 1903-as trópusi ciklon hatalmas károkat okozott a szigeteken. A 12 méteres hullámokat korbácsoló pusztító vihar 95 emberéletet követelt,[3] amelyet később Jack London is részletesen leírt a "South Sea Tales" című regényében.
Közigazgatás[szerkesztés]
Közigazgatásilag Marokau atoll Hikueru települési önkormányzathoz tartozik Ravahere, Reitoru és Tekokota atollokkal együtt.[4]
Gazdasága[szerkesztés]
A 19. század óta Marokau atoll az egyik legfontosabb sziget a Tuamotu-szigetek közül, amelyen gyöngykagyló telepeken termeltek gyöngyöket 1965-ig.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN=9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.638.
- ↑ Les îles de Polynésie française face à l’aléa cyclonique Sébastien Larrue et Thomas Chiron, Vertigo, vol.10 Numéro3, 2010 december. (franciául)
- ↑ Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
- ↑ Marokau - The Institute for Research and Development. [2013. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 17.)
További információk[szerkesztés]
- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
